A lehető legkisebb ökolábnyomú zöldség a házad mellett terem! Gyalogos szállítás, vegyszermentes termelés, méltányos - önkéntes - munkakörülmények...
A "Nagymama konyhakertje" sorozat a legkönnyebben termeszthető fajtákat tartalmazza, hogy könnyen szerezz sikerélményt zöldségkertészként! Ha van kerted, vagy akár balkonod, vágj bele már most!
Spinacia Oleracea
Közepes méretű levélrózsát fejleszt, felálló levelekkel. A levél lekerekített, enyhén hólyagos, rendkívül haragos zöld, magas klorofil tartalommal. Biztonságosan áttelel, ezért őszi vetésre is ideális. Az ősszel vetett spenót tavasz végén felmagzik, ekkor vetőmagot is foghatunk belőle. A nagy meleget nem bírja, 20 °C-os hőmérséklet fölött, vagy 15-16 órás megvilágítás hatására magszárat fejleszt, ekkor levele már nem szedhető.
A biogazdálkodás legfőbb helykitöltő növénye. Köztes növényként is termeszthető.
A spenót rövid tenyészideje lehetőséget ad az elővetemények termesztésére és az utó hasznosításra, így a korán lekerülő spenót után vethetünk rövid tenyészidejű sárgarépát, ültethetünk kései káposztaféléket, babot, őszi és téli retket, másodvetésű uborkát. Az őszi vetés előtt termeszthető borsó, korai burgonya, korai káposztafélék, rövid tenyészidejű sárgarépa és petrezselyem, hónapos retek, fejes saláta, uborka, cékla.
Friss fogyasztásra és mélyhűtésre alkalmas. Salátának, levesnek és főzeléknek is kiváló.
A spenót az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény, a Közel-Keleten már a VIII-IX. században perzsa fű néven ismerték és termesztették. Hazánkba Szírián és Törökországon keresztül került a XVI. és XVII. században.
Vetés: tavasszal III-IV és ősszel VIII-IX, 25cm sortávolságra. Tőtáv 3-5 cm.
Vetésmélység 2 cm.
Csírázása néhány fokkal a fagypont felett, már 3-4 °C-on megindul, 18-20 °C-on néhány nap alatt lejátszódik.
Növekedése számára az optimális hőmérsékleti érték 15-16 °C körül van.
Optimális csírázási hőmérséklet 10-20°C.
Szedés: tavaszi vetésnél V-VI, őszi vetésnél X.-IV.
A tasak tartalma cca. 15 folyóméter vetésére elegendő.
Csávázásmentes termék! Miért fontos ez?
A csávázás vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt belsejében levő kórokozók elpusztítására. Sajnos a vegyszerrel, főleg a neonikotinoidokkal csávázott vetőmagok veszélyt jelenthetnek a rovarvilág, főleg a különböző méhfajták számára. Az elmúlt években több méhész által megfigyelt tömeges méhpusztulások mögött is a neonikotinoidokkal, vagyis rovarirtó hatású csávázószerek állhatnak, illetve a madarak számának csökkenése is részben a mérgezett rovarok elfogyasztásával, illetve a rovarállomány csökkenésével magyarázható. Csávázásmentes vagy bio vetőmagokat választva biztosra mehetsz, hogy az általad nevelt növények vegyszermentesek, és nem jelentenek veszélyt az élővilágra.
