Magában vagy egyéb lisztekkel keverve készíthető belőle számos ízletes és egészséges étel. Kiválóan alkalmas tészták, desszertek elkészítéséhez, levesek, szószok sűrítéséhez.
A termék teljesen gluténmentes, a gyártóüzemben csak rizst dolgoznak fel.
Ellenőrzőtt ökológiai gazdálkodásból.
Receptötlet, a termék csomagolásáról :)
Túrógombóc:
Hozzávalók:
A gombóchoz:
50 dkg tehéntúró
10 dkg kukoricadara
2 evőkanál rizsliszt
4 tojás
1 csipet só
A gyümölcsöntethez:
25-30 dkg (pl. piros ribizli) friss vagy fagyasztott gyümölcs
15 dkg cukor
1 dl víz
2 evőkanál rizsliszt
Elkészítés:
A hozzávalókat egy tálba tesszük, összegyúrjukm majd 20-30 percig állni hagyjuk. Ezalatt kissé megszívja magát a dara és könnyebb lesz formázni. 2,5 cm nagyságú gombócokat készítünk belőle. Enyhén sós vízbe tesszük főni, és ha feljön a tetejére, még kb. 8 percig főzzük. Ha kiszedjük, melegen, gyümölcsöntettel fogyaszthatjuk.
Jó étvágyat!
Recept: © Szalay Könyvek
A vegyszermentes, bio gabonák és lisztek esetén, mivel ezeket nem kezelték rovarirtóval és más vegyszerekkel - a moly-, vagy zsizsikfertőzés fertőzés veszélye sajnos fennáll, különösen a melegebb hónapokban, amikor szállítás során sem éri hideg az árut. Ha szeretnéd a molyosodást, vagy zsizsikesedést megelőzni, akkor a terméket a vásárlás után egy éjszakára tedd a fagyasztóba.
Ez a moly- és a zsizsikfertőzés ellen is hatásos lehet.
A rizs termesztéséről
A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig.
A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése.
Az első kísérleti telepet a Türr István (1825–1908) nevével is fémjelzett Ferenc-csatorna (Duna–Tisza–Duna-csatorna!) Társulat építtette Verbászon, 1889-ben. A telepítést Gerster Béla csatornaépítő irányította, hamarosan rá kellett döbbennie azonban, hogy a kezdetben bő hozamú növény vetésforgó nélkül elveszti termőképességét. Elgondolásai nagyot lendítettek a Kárpát-medencei rizstermesztésen. 1890-ben már 170, holdankénti 2,1– 4,3 tonna körüli mennyiséget takarítottak be. A párizsi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert a magyar hántolatlan rizs. Egyre minőségibb rizsfajtákat fejlesztettek ki a kutatók, leginkább a Szegedi Növénynemesítő Intézet jeleskedett e téren. A világháborúk ideje alatt visszaeső termesztés a szocialista érában új lendületet kapott. Az egzotikus növényekben is önellátásra törekvő Magyarországon 1950-ben ötven-hatvanezer hektárt kitevő rizstábla volt.
Nagykunsági rizs - rizsbuga
Rizstermesztésben ma is meghatározó a Nagykunsági Tájkörzet szerepe. Az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú területeken ugyanis más növények nem termeszthetők eredményesen. Ugyanakkor ezen területek öntözővíz-ellátása a Tiszából és a Körösökből,valamint azok mellékfolyóiból biztosítható. Az éghajlati adottságok - sok napfényes óra, magas átlaghőmérséklet a nyári hónapokban – ideális körülményeket biztosítanak a növény fejlődéséhez. A hazai rizs minősége kiváló, vetekszik a legjobb görög és olasz fajtákkal. A rizs kedvelt élelmezési cikk a hazai lakosság körében és keresett a külföldi piacokon is.
Nagykunsági rizs - aratás előtt
