Zöldút a Rákos-patak mentén

A zöldút név alatt olyan utakat, közlekedési folyosókat értünk, amit elsősorban gyalog vagy biciklivel (illetve lovon, görkorcsolyával, kerekesszékkel stb.) lehet használni, és jellemzően a motorizált közlekedéstől távol vezet. Általában a város zajától valamennyire védett helyen – vízpartok vagy bezárt vasútvonalak mentén – vezetnek, ezért gyakran „lineáris parkként” is emlegetik őket, hiszen közlekedés közben élvezhetjük a parkok nyújtotta élményeket.

A városi zöldutak filozófiája az Egyesült Államokból ered, és nagy szerepe volt benne a new yorki Central Park szülőatyjaként ismert Frederick Law Olmsted tájépítésznek. Bár a településen kívüli társaiknál általában rövidebbek és kevésbé természetközeliek, instant felüdülést okozó „zöld bombaként” hatnak a mesterséges városi környezethez szokott embereknek.

A budapesti projekt 2,3 milliárd forint uniós támogatást fog felemészteni. A pénzt arra költik, hogy a Rákos-patak Árpád híd feletti torkolatától Budapest péceli határáig négy kerületen át zöld környezetben lehessen kerekezni.

Mindjárt fel is sorolunk pár mintaértékű nemzetközi példát, de előbb nézzük meg, miről is van szó pontosan? (Budapest EU-s támogatásból megvalósuló kerékpáros építkezéseiről itt lehet bővebben olvasni.)

A Rákos-patak a Gödöllő melletti Szadán ered, és a belvárost észak felől elkerülve gyakorlatilag egész Pesten keresztül folyik, mielőtt a Dunába ér. Egyes szakaszai mellett ma is vannak jobb-rosszabb minőségű bicikliutak, de ezek nem érnek össze. Lépcsőzés vagy terepbiciklizés nélkül nem lehet a patak mentén végigtekerni, pedig a mainál sokkal több embert csábíthatna két kerékre akár szabadidős, akár közlekedési céllal. Ki ne szeretne a dugókon bosszankodás helyett madárcsicsergést hallgatva munkába tekerni mondjuk Zuglóból Angyalföldre?

Bár a patak mentén kevesen laknak vagy dolgoznak, a fejlesztés nem válthatja a város többi részének bringabaráttá tételét. Zöldutat sem lehet mindenhol létesíteni, ugyanakkor egy hagyományos utcával ellentétben már egy kis szakasz is elég lehet arra, hogy a városi stresszt oldja egy kicsit.

Emellett egy zöldút számtalan szabadidős funkciót is betölthet a futástól a görkorcsolyázáson át a nordic walkingig, ezért hasznos, ha egy város közlekedési és rekreációs rendszerében zöldút jellegű útvonalak is vannak. Budapestnek kiváló adottságai vannak e téren.

A Rákos-patak a pesti oldal kevésbé ismert helyei mentén vezet, ezért is teljesen új élményt adhat az környéket még nem ismerőknek. A vízfolyás számos olyan pontot is feltár, ahova egyébként nem jutnánk el: a felsőrákosi rétek, a Paskál fürdő mögötti „zöld sziget” vagy a Rákosrendező elhagyatott-elvadult tömbje. A városhatár átlépésére is lenne lehetőség: a Rákos-patak mentén lévő Pest megyei települések is szeretnék a folytatást. Ha erre sor kerül, Gödöllőig lehetne kerekezni a patak mentén.

Lássuk tehát, milyen ehhez hasonló példákat találunk szerte a világban?

Nordbahntrasse, Wuppertal (Németország)

Wuppertalban egy egykori vasútvonalat alakítottak át zöldúttá, ami számos viadukton és hat alagúton át szeli át a várost, egészen egyedi nézőpontot nyújtva az itt sétálóknak vagy kerekezőknek. A zöldutat az alábbi (angol nyelvű) videó mutatja be:

The Nordbahntrasse - Wuppertal's Urban Greenway from Mr.G on Vimeo.

A cikk folytatásáért, illetve további példákért, videókért ugrás a Kerékpárosklub oldalára.