Zöldtetőt Budapesten? De hol?

Szabó Lilla tájépítész 2011-ben I. díjat nyert OTDK-dolgozatában a zöldtetők jelenlegi eloszlását, a potenciális építési területeket és a támogatási lehetőségeket vizsgálta a fővárosban, összevetve és átfedést keresve a településökológiai szempontból szükséges helyszínekkel, amelyhez a budapesti lapostetős épületek eloszlásának és arányának feltérképezésére volt szükség.

A zöldtetőépítés támogatása Budapesten településépítészeti szempontok alapján

Összefoglalás

A XX. század végére kialakuló sűrű városi beépítések, a környezeti állapot romlása, és a fenntarthatóság gondolata a zöldtetők fokozott elterjedéséhez vezetett a gazdaságilag fejlett országok nagyvárosaiban. Magyarországon, sajátos módon az eredetileg az ökologikusság jegyében született zöldtetők megítélése mind laikus, mind szakmai környezetben erősen kétoldalú. Vajon milyenek a zöldtetőépítés tényleges kilátásai Budapesten? Milyen városrészekben lenne szükség rá? És hol lenne lehetőség tömeges támogatásukra? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ munkámban.

A vizsgálatom a budapesti beépítettségre, környezeti állapotára, minőségére terjed ki, majd ezek alapján a zöldtetők elterjedésének területi prioritásait és ösztönző rendszerét vizsgáltam. Saját kutatásaimmal próbáltam megválaszolni a kérdést, hogy valójában alkalmas-e a budapesti beépítés nagyobb területeken is zöldtető-építésre, és ahol a műszaki adottságok adottak, ott ténylegesen van-e szükség rá elsősorban településökológiai szempontból. A dilemma megválaszolásához szükségem volt a lapostetős épületek budapesti eloszlásának, arányának vizsgálatára. A témában az utóbbi években nem készült vagy nem fellelhető felmérés, ezért magam térképeztem fel Budapest lapostetős épületállományának eloszlását. Majd ezekre az adatokra támaszkodva már könnyebben meg tudtam becsülni, hogy mekkora területet fednek le a budapesti lapostetők, a lehetséges potenciális zöldtetők. A nemzetközi gyakorlat megismerése után egyértelmű volt számomra, hogy ilyen jellegű felmérés hiányában nehéz egy hatékony támogatási rendszer kidolgozása. Az adottságok, a potenciális zöldtető-mennyiség ismerete - úgy gondolom - elengedhetetlen, hiszen a zöldtetők esetében a támogatás mindaddig nem lehet eredményes, amíg nem tudjuk, hol, milyen mennyiségben és milyen típusú lapostetős épületek vannak - mind szerkezeti teherbírás, építés ideje és jellege, mind az épület funkciója szempontjából. A vizsgálati mintaterület a főváros, de az elemzésekből leszűrhető javaslatok (részletesen lásd a teljes szövegben) országos szintre szólnak.

Arra kerestem a választ, hogy a beépítési és környezeti feltételek megfelelőek-e a zöldtetők létesítéséhez, illetve hol találhatók a potenciális zöldtető-építési területek. Másképpen fogalmazva azt vizsgáltam, hogy a lapostetők budapesti eloszlása és az ökológiai-környezeti problémák, terhelések területi vetülete mennyiben és hol fedi egymást. A lehetőségek és a szükséges területek átfedése rajzolja ki azokat a városrészeket, ahol elsődlegesen kellene támogatni a zöldtetőépítést. A kérdés tehát az, hogy valójában alkalmas-e a budapesti beépítés nagyobb területeken zöldtetős beépítésekre (tehát vannak-e erre alkalmas lapostetők, vagy a közeljövőben épülnek-e), és ahol igen, ott van-e rá egyáltalán szükség, vagy más szóval, milyen a környezeti állapot, megtalálhatók-e azok az ökológiai problémák, amiken a zöldtetők javíthatnak. Itt fontos megemlíteni, hogy a zöldtetők támogatását elsősorban településökológiai és településesztétikai előnyeik (zöldfelület-arány növelése, városi hősziget hatás csökkentése, csapadékvíz visszatartás stb.) szempontjából vizsgáltam, és helyeztem urbanisztikai szempontból előtérbe.

A téma feltárásához Google Earth felvételek segítségével térképeztem fel, hol milyen százalékban, milyen típusú lapostetős épületek találhatók a fővárosban. Ennek alapján meghatározható, hol lehet, hol érdemes, és hol kell a zöldtetők építését támogatni településökológiai szempontból. A térkép adatai módszertani okokból (a módszertant lásd a teljes szöveg mellékletében) mintegy 10-20%-os hibahatárral vehetők figyelembe. Célom tehát nem a konkrét adatok meghatározása, hanem az arányok megközelítő bemutatása és a területi prioritások meghatározásához egy elvi módszer kidolgozása volt.

A FOLYTATÁSÉRT UGRÁS AZ EREDETI CIKKRE.