Természetes felületkezelő anyagok: olajok, viaszok
A természetes anyagokból előállított olajok és viaszok – akárcsak a festékek – környezetkímélőbb technológiával készülnek, és nem tartalmaznak az egészségre káros vegyi anyagokat.
A natúr olajjal, viasszal kezelt felületek természetes módon működő záróréteget kapnak. Az olaj beszívódik a fába, csökkenti annak nedvességfelvevő képességét; ugyanakkor nem zárja le a felületet, azaz hagyja "lélegezni" a fát. A viaszbevonat vízlepergetővé teszi, és természetes védőréteggel vonja be a fa külső rétegét.
Az ilyen – natúr – olajok és viaszok közös jellemzője, hogy összetevőik évszázadok óta ismertek és megújuló, természetes nyersanyagokból készülnek. Előállításukhoz nincs szükség hatalmas vegyipari háttérre, jelentős energia befektetésre, kőolajra; lebomlásuk pedig természetes úton megy végbe. Mindezeken túl visszakerülnek a természetes körforgásba, és nem keletkezik utánuk veszélyesnek minősülő hulladék.
A természetes olaj- és viasztermékek összetevői közt megtalálható a len- és a faolaj, a karnaubaviasz vagy a méhviasz.
A lenolaj a festékgyártásban leggyakrabban használt, legismertebb növényi olaj; lenmagból nyerik sajtolással.
A faolaj – más néven tungfa olaj – a tungfa (Aleurites fordii) termésének mérgező magjából előállított olaj. A dióra emlékeztető magokat hevítik, majd a kemény héj megbontása után a több mint 50% faolajat tartalmazó mag beléből sajtolják a tungfa olajat. Más száradó olajokkal keverve gyorsítja a száradást, szívós vízálló bevonatot képez.
A karnaubaviasz egy természetes viasz, melyet a Brazília északkeleti részén őshonos karnaubapálma - más néven kopernikusz pálma - (Copernicia prunifera) leveleit védő természetes viaszrétegből nyerik. A legértékesebb és legfontosabb növényi eredetű viasz, előállítása fáradtságos és munkaigényes folyamat. A viaszt a száraz évszakban nyerik úgy, hogy 2 havonta minden fáról 6-8 idősebb, alsó levelet levágnak és a száradásnak indult, zsugorodó levélről, a fellazult viaszréteget veregetéssel, kaparással, vagy kefével ledörzsölik. Az így nyert viaszlapkákat vízben főzve tisztítják: a szennyeződések leülnek a főzőedény fenekére, míg a víz tetején úszó tiszta viaszt lefölözik.
A karnaubaviasz a természetes felületkezelő anyagok fontos növényi eredetű kötőanyaga. Önmagában nagyon kemény, fényes bevonatot ad, ezért és magasabb ára miatt elsősorban lágyabb viaszok – pl. méhviasz - mechanikai tulajdonságainak javítására használják.
A gyakorta használt méhviaszt a méhek a lépek építésénél használják, melyet saját váladékaikból állítanak elő. Ez az anyag nagyon rugalmas és tökéletes vízlepergető hatással rendelkezik. Már az ősember is alkalmazta, többek közt a Lascaux-i barlangban is megtalálták a méhviasz nyomait. Az egyiptomiak hajóépítés során, szigetelőanyagként alkalmazták; a rómaiak falakat tettek vele vízállóvá; a középkorban pedig annyira értékes anyagnak számított, hogy elfogadott fizetőeszköz volt. A természetes felületkezelő termékek piacán olyan termékek is megtalálhatók (például a Kreidezeit kínálatában) melyek gyártásához ellenőrzött viaszt használnak: a beszállító méhészek nem használhatnak olyan - egyébként engedélyezett - gyógyszereket, melyek megjelennének a viaszban.
A természetes olajokat és viaszokat kültéri és beltéri felületek (fa, parafa, kő) kezelésére lehet felhasználni.
A Zöldbolt kínálatában fellelhető termékek közt megtalálhatók a kerti bútorok kezelésére és ápolására; beltéri fa és parafa felületekre, bútorokra kifejlesztett olajok és viaszok.
Természetes festékek kínálata a Zöldboltban:
www.zoldbolt.hu/haztartasi-kellekek/termeszetes-festekek
Természetes festékekről szóló első cikkünket itt olvashatjátok:
https://www.zoldbolt.hu/hirek/tudastar/kornyezetbarat-festekek-olajok-i-resz