Felhagyott tanyákkal az élővilágért

Oázisok az agrársivatagban – felhagyott tanyahelyek és parlagi sasok védelme a Jászságban

A hazánkban több mint ezer éves múlta visszatekintő tanyasi életmód, az ezzel járó kisparcellás, mozaikos mezőgazdálkodás és a régebben hatalmas területeken folyó legeltető állattartás alakította ki az Alföld és a Duna-Tisza köz jellegzetes pusztai kultúrtáját. Az évszázadokon keresztül önfenntartóan „működő” vidék rengeteg állatnak kínált életteret, illetve számos faj tanulta meg kihasználni az ember kínálta lehetőségeket.

Gondoljunk csak az istállókban költő füsti, és az eresz alatt fészkelő molnárfecskére, a padlástérbe költöző kuvikra vagy a tanyák nyárfáinak odvaiban fiókákat nevelő szalakótára. A tanyák erdőfoltjait körülvevő változatos agrártáj rengeteg búvó- és szaporodóhelyet kínált a ma már jelentős részben Natura 2000 jelölőfajnak számító állatoknak (túzok, ugartyúk, székicsér, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly, ürge stb).

A nagyüzemi mezőgazdaság magyarországi elterjedése, és ezzel párhuzamosan a tanyasi életmód múlt század második felében történt, felülről vezérelt visszaszorítása felborította az évezredes „rendet”.

Európai uniós csatlakozásunkat követően, Nyugat-Európához hasonlóan, a kedvezőtlen folyamatok felgyorsultak, a szántóföldi mezőgazdálkodás egyre intenzívebbé vált, illetve a legelőállat-állomány, és ezzel párhuzamosan a gyepek mennyisége és minősége drasztikusan lecsökkent. Ebben a természeti szempontból folyamatosan romló környezetben a pusztuló tanyahelyek jelentenek utolsó menedéket sok védett madár-, és vadászható apróvadfajnak. A monokultúrás szántókkal körülvett, elnéptelenedett tanyák udvarán megtalálható nagy fák sokfelé szinte az egyedüli zavartalan fészkelőhelyet jelentik a ragadozómadarak számára a településekkel, beton- és dűlőutakkal, vasutakkal, elektromos vezetékekkel átszőtt Alföldön. Emellett a művelés felhagyása miatt bebokrosodott korábbi tanyaudvarok búvó- és táplálkozóhelyül szolgálnak számos védett énekesmadárnak és a legfontosabb apróvadfajoknak is, mint a fél évszázada visszaszorulóban levő mezei nyúl és fácán, vagy a már a kipusztulás közelébe jutott fogoly.

Azonban ha teljesen magukra hagyjuk ezeket a tanyahelyeket, akkor ezek az "oázisok" nem tartanak örökké. Általánosan megfigyelhető, hogy az idős tanyatulajdonos halálát követően az épületek egy−két évtizeden belül összedőlnek, amivel párhuzamosan a fákat ellopják, vagy ezt elkerülendő azokat pont az örökösök vágják ki. A környező mezőgazdasági területeket művelő gazdák egyre nagyobb "falatokat" hasítanak ki a tanyaudvarból, idővel általában meg is vásárolják és művelésbe vonják az egészet, így a természet ezen kis oázisai beolvadnak a környező agrársivatagba.

„Felhagyott tanyahely” akció a HELICON parlagisas-védelmi LIFE+ programban

A Jászságban és környékén él ma a legnagyobb, mintegy 30 páros összefüggő parlagisas-állomány Magyarországon, melynek közel fele rendszeresen használ ilyen elhagyott tanyahelyeket költésre és pihenésre. Ezért az MME „A parlagi sas védelme Magyarországon” című LIFE+ Nature projekt keretében tíz olyan tanyahelyet vásárolt meg a Jászság Különleges Madárvédelmi Területen, összesen 5,3 hektár kiterjedésben, amelyek a jövőben akár öt saspárnak és számos egyéb védett madárnak és apróvadnak is élőhelyül szolgálhatnak.

A tulajdonosváltást követően az MME a helyi vadászokkal és gazdálkodókkal együttműködésben sas- és apróvadélőhely-kezelésbe kezdett:

• az elhanyagolt, kedvezőtlen kor- és fajösszetételű faállományokat erdészeti irányelvek alapján (gyérítés és törzsalakítás) madárbaráttá alakítják;
• a sarjaztatásra szánt törzseket évente kora nyáron visszavágják, hogy télre zsenge hajtásokat neveljenek a mezei nyulak számára;
• az énekesmadarak és apróvadak számára búvó- és szaporodóhelyül szolgáló kökény-, illetve a termőhelyi adottságoknak megfelelően helyenként vadrózsa-bokrokat ültetnek a tanyahelyek szegélyébe;
• a helyenként jelentős állományú behurcolt és vészesen szaporodó bálványfákat vegyszeresen injektálják és permetezik, majd kiszáradása után a fákat kivágják;
• a tanyahelyeken szórványban megtalálható, tájra jellemző gyümölcsfa-fajtákat (elsősorban szilva, birsalma, körte) egészségügyi kezeléssel (metszés, visszavágás) őrizzük meg, illetve helyenként új példányokkal pótolják;
• a parlagi sasok számára a későbbiekben fészkelést, pihenést biztosító, több mint 900 őshonos fát ültetnek, úgy mint kocsányos tölgy, fehér és fekete nyár, magyar kőris, mezei szil, mezei juhar és virágos kőris;
• a korábban változó módon kezelt vagy felhagyott gyomos lágyszárútársulások tisztító kaszáláson esnek át, hogy a területre jellemző őshonos fajok teret nyerhessenek;
• az elültetett fákat és cserjéket szükség szerint az első években többször öntözik, hogy a megfelelő gyökérrendszer kialakulása előtt nehogy kiszáradjanak.

A két-három évig tartó élőhely-kialakítási munkákat követően az a cél, hogy a területeken csak a feltétlenül szükséges további beavatkozások történjenek meg és azok is úgy, hogy ne zavarják az időközben a tanyahelyeket "visszafoglaló" élővilágot.

Az MME további célja, hogy a sikeres élőhelyfejlesztés és a szakmai csoportok (természetvédők-vadászok-gazdálkodók) közötti együttműködés pozitív példáját minél szélesebb körben bemutassa, hogy ehhez hasonló kezdeményezések elindulhassanak az ország többi területén is.

A sas- és apróvadbarát élőhelykezelés célja a szemléletformálás is, hiszen a ragadozómadarak ellen irányuló bűncselekmények hátterében gyakran az a tévhit áll, hogy miattuk nincs elegendő vadászható apróvad. Holott ezek megfogyatkozásának fő okát nem a védett szárnyas ragadozók, hanem az életfeltételeiket megszüntető nagyüzemi agrárgazdálkodás jelenti. Reményeink szerint a "tanyahely-oázisok" is segítenek bizonyítani majd mindenki számára azt a sok millió éve működő ökológia alapszabályt, miszerint a sasok (mint csúcsragadozók) és az apróvadak (mint zsákmányfajok) egészséges állományai nem csak hogy képesek együtt élni hosszú távon egy számukra megfelelő élőhelyen, de egymás létezésének alapfeltételét is jelentik.

Halgassa meg a témához kapcsolódó rádió riportot is - letöltés itt >>

Forrás és fotók a programról: parlagisas.hu