Ne égessük! A diólevél is komposztálható...

Így komposztálhatjuk a diófalaveleket is!

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezik, hanem hasznos szerves anyagot égetnek el. Gondoljunk csak bele, az erdőben senki sem szedi össze az avart és nem égeti el. Miért is tennénk, hiszen ez a természetes folyamatok során elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt.

A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. Ez lenne az ésszerű megoldás, de sajnos nem mindig így történik.

A káros égetés egyik oka a diólevéllel kapcsolatos. Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat tartalmaz és ezek hatással vannak a növények növekedésére.

A lombok közül a diólevél komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát és óvatosságot. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon egy-két kivételtől eltekintve elutasítják a diólevél komposztba helyezését. A téma aktualitása és fontossága hozzájárult, hogy diploma dolgozatom kísérleti témája legyen. Dolgozatom során összehasonlítva vizsgáltam a diólombból és vegyes gyümölcslombból készült komposzt hatását a növényi csírázásra és növekedésre.  

Ne égessük, komposztáljuk!

Égetés helyett, komposztálás! 

Diólevél és vegyes gyümölcslomb komposzt hatása mustár tesztnövény csírázására

A diólevél komposztálhatósága régóta vitatott téma. Kísérletünkben megvizsgáltuk, hogy a dióle - vélből készült komposztnak, a komposztálás időtartamának és a felhasznált komposzt dózisának függvényében, van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a mustár (Sinapis alba) tesztnövény fejlődésére.

A vizsgált dió és vegyes lombkomposztokat egymással összehasonlítva, nem volt igazolható különbség egyik fajta komposztnak sem az előnyére, sem a hátrányára. A nem kellően komposztálódott lombnak azonban kimutatható kedvezőtlen hatása, mely elsősorban a növény növekedésében jelentkezett, és kevésbé a kelés mértékében.

A növényi növekedést gátló hatás elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál volt megfigyelhető. Ugyan - akkor kedvezőtlen hatásként értékelhetjük, hogy négyhónapos komposztálás után sem tértek el a mért paramé - terek szignifikánsan a kontrolltól, vagyis a növényi lombkomposzt jelenléte nem járt előnnyel azon kontrollal szemben, mely csak tápanyaghiányos kvarchomokból állt.

Kilenc hónapos komposztálás után ugyanakkor sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük el, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk.

Mit mondd a kertész a diófa levelének komposztálásáról?

És néhány jótanács egy gyakorló kertésztől is

A kertészkedésnek is megvannak a maga slágertémái, amiről a szenvedélyes hobbikertészek órákat tudnak vitatkozni. Ősz tájékán, levélhulláskor rendszerint ilyen témává válik a diófa leveleinek komposztálhatósága, mely általában kétségeket ébreszt a gazdákban, egyesek szerint - és ez az általános vélekedés - a dió semmiképp nem való a komposztba, míg mások állítják, hogy ez balga tévhit, vannak pedig, akik az óvatos középutat képviselik, és azt mondják, hogy lehet a diót komposztálni, csak sokkal több idő kell hozzá, mint a "sima" komposzt esetében. És vannak olyanok is, akik egy huszáros vágással oldják meg a problémát, a diólevelet elégetik (és esetleg csak annak hamuját teszik a komposztálóba, vagy máshová). Kinél lehet az igazság? 

A diófalevél negatív hatását és az elméletet némileg cáfolja az a gyakorlatba átültetett kísérlet, mely szerint a diólevél lebomlása már 56 nap után megfelelő volt, vagyis a diós komposzt már ennyi idő után használhatóvá vált. Ennek a kísérletnek a leírását ITT olvashatják. Egy másik kísérletben pedig kilenc hónap alatt került a diót tartalmazó komposzt használható állapotba, sőt, nem csak a dióval vegyített vegyes komposzt, hanem a csak diólevelet tartalmazó komposzt is hasonló eredményeket produkált (ezt a kísérletet a Biokultúra folyóirat 2011/5 számában található meg).

Szeretnél többet tudni az ökotudatos háztartásról? Iratkozz fel hírlevelünkre és kövess minket Facebook-on, Instagram-on és TikTok-on!