Mire jó a kókuszolaj valójában?

Ha rákeresel az interneten a kókuszolaj szóra, az egymást követő találatok között szinte csak két egymásnak ellentmondó nézetet olvashatsz. "A kókuszolaj a tiszta méreg"- mondta nemrég Karin Michels harvardi kutató egy előadásán. Ez sarkosan össze is foglalja az egyik álláspontot. Az életmóddal foglalkozó oldalak, webáruházak ennek ellent mondva hosszan sorolják a jó tulajdonságait. A kókuszolaj segít a fogyásban, a hajápolásban és számtalan további gyógyhatása is van. Mi itt az igazság?

A kókuszolaj más, mint a többi növényi olaj

A kókuszolaj két tulajdonságával alapvetően eltér a hétköznapokban is gyakran használt növényi olajtól. Egyrészt egy igazi kakukktojás az olajok között, mert nagyon hasonlít az állati eredetű zsiradékokra. Egyedülállóan magas, nagyobb mint 90% a telített zsírsav tartalma. Összehasonlításképpen az olívaolaj 17%, a napraforgóolaj 13% és még a disznózsír is csak 41% telített zsírsavat tartalmaz. A telített zsírok emlegetése pedig sok egészségügyi szakembernél már önmagában vérnyomás emelkedést okoz.

Másrészt a kókuszolajban található zsírsavak között sok az ún. közepes szénláncú zsírsav. Ezek a zsírsavak 6-10 szénatomból állnak és máshogy viselkednek az emberi szervezetben, mint hosszabb láncú társaik. A feldolgozásuk gyors energiához juttatja a testi sejteket, és a belőlük képződő ún. keton testeket az agy is fel tudja használni, mint energiaforrást. A kókuszolaj ebben a vonatkozásban a vajhoz hasonlítható, amelyben szintén megtalálhatóak a közepes hosszúságú zsírsavak. 

A kókuszolaj és a kókusztej a hajápolásban

A kókuszolaj népszerű hajápolószer! Hogyan használhatjuk a kókuszolajat hajra? Például hajpakolásként is. Ekkor a hajmosás előtt belemasszírozzák a fejbőrbe és a hajba. A kókuszolaj behatol a hajba, és ezáltal képes csökkenteni az egészséges és a sérült hajszálak sérülékenységét.

Miért tegyünk kókuszolajat a hajra?
A haj egy olyan fehérje, amely képes vizet felvenni, duzzadni és összehúzódni. A sok igénybevétel során megsérül és veszít az alkotórészeiből. A rövidebb telített zsírok behatolnak a hajba, és csökkentik a haj vízfelvételét: ellenállóbbá teszik a hajat a víz hatásaival szemben. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a telített zsírok sokkal alkalmasabbak erre a célra, mint a többszörösen telítetlen olajok. (3,4)

A jó, a rossz és a kókuszolaj
Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) legfrissebb, 2017-es ajánlása, hogy csökkentsük étrendünkben a telített zsírok fogyasztását az energiabevitel max. 5-6%-ra, és étrendünkben növeljük a többszörösen telítetlen zsírok arányát. Mindezzel a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét 30%-kal tudjuk csökkenteni. Az évtizedek óta tartó vizsgálatok eredményei alapján azt állítja, hogy így az ún. káros LDL koncentrációja, ami az érelmeszesedést okozza, csökken a vérben. Fontos, hogy a telített zsírok elhagyása csak akkor segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségeket, ha a zsírokat nem finomított szénhidrátokkal pótoljuk! Ha sok finomított gabonát, édességet vagy üdítőt fogyasztasz, akkor nincs ilyen összefüggés.

A másik gyakori vélemény szerint ennek épp az ellenkezője az igaz. A kókuszolaj segít a fogyásban, mert fokozza az anyagcserét. A kókuszolajban is megtalálható ún. közepes lánchosszú zsírsavakkal (C8-C10) végzett kísérletekben valóban azt találták, hogy a telített zsírok ezen típusai segíthetnek a fogyásban. A közönséges kókuszolaj azonban ezekből az közepesen hosszú zsírsavakból csak 14%-ot tartalmaz, és ez sajnos nem váltja ki a fent említett hatást.

Egy kókuszolajjal végzett friss európai vizsgálat azt találta, hogy egy kevés kókuszolaj fogyasztása reggelire, más ételekkel kevert étrendben, nem segítette elő a fogyást. Mindenesetre az étvágyat csökkentette.

Az ember minden sejtje termel koleszterint, mert szüksége van rá. Nem szabad harcolnunk azért, hogy teljesen tűnjön el a vérünkből! Összességében elmondhatjuk, hogy valamennyi telített zsírsavat javasolt fogyasztani, még a csökkentést javaslók szerint is.Az is kiderült továbbá, hogy a telített zsírsavak között sem mindenki rossz fiú: a közepes hosszúságúaknak még jótékony hatása is igazolható.

Mivel süssünk a konyhában?

A De Montfort University (Leicester, Anglia) megvizsgálta, hogy a zsírok és olajok hogyan viselkednek a konyhában. Megfigyelték, hogy a zsiradékok hogyan változnak meg a laborban hő hatására, és gyűjtöttek használt háztartási sütőolaj mintákat is. A vizsgálati eredmények meglepték őket. Az egészségesnek hitt többszörösen telítetlen olajok nem bizonyultak a legjobb választásnak.

Mi történik az olajokkal a sütés ideje alatt?
A sütés során minden esetben keletkeznek káros, rákkeltő anyagok (aldehidek). Kétféle reakció is lejátszódik. A hő hatására az olajok elbomlanak. Ez a folyamat az ún. füstölési ponton indul meg (az a hőmérséklet, ahol az olaj füstölni kezd).  A másik fontos kémiai reakció az olajok oxidációja. Ez azt jelenti, hogy a zsírsavak telítetlen kötései reagálnak a levegő oxigénjével. Ennek eredményeként keletkeznek az egészségre káros aldehidek. Minél magasabb a hőmérséklet és minél hosszabb a sütési idő, annál több káros anyag keletkezik. Hasonló folyamatok szoba hőmérsékleten is lejátszódnak, csak jóval lassabban, ez az ún. avasodás. A hő hatására bekövetkező változások közül mind a kettőt figyelembe kell venni.

A korábbi ajánlás csak a hőbomlást vette figyelembe, nem számolt az égéssel / oxidációval.

Talán hallottad már, hogy az olívaolajat csak salátákhoz használd és ne süss vele. Ugyanis az olívaolaj a sütés hőmérsékletén hamar bomlani kezd és füstöl. Használj inkább finomított napraforgóolajat, ami sokkal magasabb hőmérsékletig stabil (kb. 232 C). Az avasodásra hajlamos olajok (pl. napraforgóolaj, kukorica olaj) azonban sokkal gyorsabban reagálnak a levegő oxigénjével. Ez a sütés közben sok rákkeltő anyag képződéséhez vezet. Épp ezt találták a fent említett friss kísérletben.

Olyan olajjal érdemes sütni, amely két feltételnek is megfelel:

• Nem bomlik el hő hatására (magas füstölési pont). Ha ugyanarról az olajról van szó válasszuk a finomítottat, mert annak általában  jobb a hőstabilitása. 

• Ne tartalmazzon több, mint 20% többszörösen telítetlen zsírsavat: azaz válasszunk nem avasodó olajat. 

A finomított kókuszolaj, a tisztított vaj (ghee), a disznózsír, a kacsazsír és a szűz vagy finomított olívaolaj a sütés szempontjából jobb választás, mint a finomított napraforgóolaj vagy a finomított kukoricaolaj. 

Használj finomított olívaolajat a sütéshez, és nem kell félned a kacsazsírtól és a sertészsírtól sem! Az olívaolaj egy kompromisszumos lehetőség, ha kerülni szeretnéd a telített zsírokat.

A kókuszolaj sokoldalú! Mire használhatod? Erre, és még sok más kérdésre is választ kapsz az eredeti blogbejegyzésben, melyet itt tudsz elolvasni.

A cikk szerzője vegyész, a Serafim kézműves kozmetikumok gyártója.

Képek forrása: Pixabay.com

Kapcsolódó cikkek és termékek: