Minden, amit a pálmaolajról tudnod kell!

A pálmaolaj felemelkedése

Az olajpálmát a 20. század elején hurcolták be Nyugat-Afrikából Délkelet-Ázsiába. Az első nagy keresletnövekedést az angol ipari forradalom hajtotta. Ezidőtájt 250 ezer tonna pálmaolajat exportáltak évente Délkelet-Ázsiából. Ez a szám mára 60 millió tonnára növekedett, ez a világ növényiolaj-termelésének 30%-át adja. 

A 20. század közepére Malajzia lett a világ legnagyobb pálmaolaj-termelője. A 70-es évek óta az indonéz kormány is komoly összegeket fektetett be az iparágba, és az ország végül odáig terjeszkedett, hogy 2007-re átvette a vezető szerepet. A növekedő kereslet miatt el kellett takarítani az útból az erdőket, az állatokat, az őslakosokat, hogy hely legyen az újabb és újabb ültetvényeknek. A pálmaolaj felemelkedése azonban biodiverzitás és a természetes ökoszisztémák kárára történik azóta is.

De mire használunk ennyi pálmaolajat? A mindennapokban használt termékek jó részében megtalálható: édességekben, sós rágcsákban, kozmetikumokban, tisztítószerekben, mosószerekben és kozmetikumokban, de még bioüzemanyagokban is. Az Európai Unióban felhasznált pálmaolaj 62%-a élelmiszerekbe és kozmetikumokba, 29%-a biodízelbe kerül, 9%-át pedig energiatermelésre fordítják. Élelmiszerek és kozmetikumok összetevőjeként már egyre inkább beszivárgott a köztudatba, de a biodízel problémája sokak előtt ismeretlen maradt. 2006 és 2012 között az EU-ban biodízelre felhasznált pálmaolaj mennyisége megháromszorozódott, miközben az élelmiszer és kozmetikai célú felhasználás alig nőtt. Nem véletlen, hogy nemzetközi zöld szervezetek, például a Föld Barátai tiltakoznak a biodízel használatának EU-s ösztönzése ellen.

Környezetre gyakorolt hatások

A WWF adatai szerint minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki a pálmaolaj-termelés miatt. Az erdőirtások állatfajokat sodornak a kihalás felé: ha semmi nem változik, akkor az orángután 5-10 éven belül, a szumátrai tigris 3 éven belül kihal. Jelenleg az indonéziai emlősfajok harmada súlyosan veszélyeztetett, mivel a fenntarthatatlan mértékű fejlesztések betolakodtak élőhelyükre.  Az elmúlt 20 évben az orángutánok élőhelyének 90%-át pusztították el, amit az ENSZ környezetvédelmi vészhelyzetnek nyilvánított. Becslések szerint minden évben 1000-5000 orángután esik áldozatául a fejlesztéseknek.

Ez azért is nagy baj, mert az orángután kulcsfajnak számít, azaz létfontosságú szerepe van az ökoszisztéma egészsége szempontjából. Sok esőerdőbeli fafaj magja például csak akkor tud kicsírázni, ha először áthalad az orángután bélrendszerén, ezért az állatnak nagyon fontos szerepe van a magok terjesztésében és az erdő felújulásában.

Forrás: Say No to Palm Oil

Az erdőirtások a klímaváltozást is nagymértékben súlyosbítják. Az őserdők kiirtását gyakran égetéssel oldják meg, így kárba vesz az értékes faanyag, miközben óriási mennyiségű üvegházi gáz kerül a levegőbe. Ráadásul sok érintett esőerdő alatt tőzegmocsár van, ami esetenként még több szenet tartalmaz, mint a felette álló fák, így a kibocsátott károsanyag mennyisége tovább nő.

Az állatokra gyakorolt hatások

Borneó és Szumátra dzsungeleiben több mint 300 ezer állatfaj él, a rendszeres erdőirtások során többségüket elkergetik, megsebesítik, vagy egyenesen le is vadásszák. Találtak már élve eltemetett, vagy macsetével és más fegyverekkel legyilkolt állatokat is. 

Az ültetvényekhez vezető úthálózat az orvvadászok malmára hajtja a vizet, mert így könnyebben találhatnak rá az értékes vadállatokra. Megspórolhatják a hosszas keresést a dzsungel nehezen megközelíthető részein, egyszerűen csak autóba ülnek, elvezetnek a területre, és várják, hogy felbukkanjon az élőhelyét vesztett állat. A veszélyeztetett fajok példányait az orvvadászok és állatcsempészek befogás után orvosi célokra vagy szórakoztatóközpontok számára adják el, vagy akár levágott testrészeiket értékesíthetik a feketepiacon.

Forrás: One Green Planet

Akkor is veszélybe kerülnek az orángutánok, amikor élőhelyüket elvesztve falvakba vagy ültetvényekre vándorolnak ételt keresve. Kormányzati adatok szerint az elmúlt két évtizedben 50 ezer orángután halt meg a pálmaolaj okozta erdőirtások következtében. A fejlesztések áldozatává válnak olyan fajok egyedei is, mint a szumátrai tigris, a szumátrai orrszarvú, a maláj medve, a borneói törpeelefánt, a ködfoltos párduc, és a borneói nagyorrúmajom. A borneói és szumátrai erdőirtás így nemcsak környezetvédelmi vészhelyzet, de állatjóléti válság is. 

Az emberekre gyakorolt hatások

A pálmaolaj-ültetvények telepítését a befektetők úgy tüntetik fel, hogy fejlődést hoznak Borneó és Szumátra szegény, vidéki régióiba. A pálmaolaj-termelés valóban sok embert foglalkoztat Délkelet-Ázsiában, de a kép ennél sokkal összetettebb.

Az erdők felégetését nem véletlenül tartják sokan emberiség elleni bűncselekménynek. A fojtogató füst következtében 2015-ben iskolákat kellett napokra bezárni és több tízezer ember szorult orvosi segítségre légúti panaszok miatt. Az indonéziai erdőtüzek füstje elérte a szomszédos Malajziát és Szingapúrt is. A Greenpeace adatai szerint a tüzek közvetetten évi 110 ezer ember haláláért felelősek a régióban.

A kormányok gazdasági érdekből gyakran szemet hunynak afelett, hogy a cégek elveszik az őslakosok földjeit. Ahogy az ültetvényesek elpusztítják az esőerdőt és elveszik a helyi közösségek földjét, a helyieknek nem marad más választásuk, mint beállni ültetvénymunkásnak. A rossz és megalázó munkakörülményekhez alacsony fizetések társulnak. Önellátás helyett a lakosok jövedelme és túlélése ma már teljesen a pálmaolajipar függvénye. A falvak teljesen ki vannak téve a világpiaci ár ingadozásának, amire semmi befolyásuk nincs.

A pálmaolaj számlájára írható emberi jogi sérelmek között a gyerekmunka is jelen van. A gyerekek hosszú munkanapokon át gyomlálják, szüretelik és cipelik a nehéz gyümölcsöket. A hőkimerülés, a tüskés fákra való felmászás okozta sérülések nagyon gyakoriak. A kemény munka ellenére a gyerekek vagy nagyon kevés fizetést kapnak, vagy semmit sem.

 Forrás: Cocoa Farming

Fenntartható pálmaolaj?

A fenntartható pálmaolaj elméletben egy olyan termelési mód, ami nem jár erdőirtással, és az emberek elleni visszaélésekkel. Ugyanakkor a koncepciót évek óta kritizálják a környezetvédők, mert úgy látják, az egész nem több mint zöldrefestés. Hogyan lehetne az egyre növekvő világpiaci keresletet kielégíteni erdőirtás nélkül, amikor már a jelenlegit sem tudjuk, mert nincs annyi terület? Ha nem csökkentjük a pálmaolaj felhasználásának és termelésének volumenét, akkor a pálmaolajipar nem tud átállni fenntartható termelésre. A zöldrefestést igazolja az is, hogy habár a 2004-ben létrejött Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz (Roundtable of Sustainable Palm Oil) sok nagy cég csatlakozott, annak szabályai nem tiltják az erdőirtást és a tőzegmocsarak elpusztítását.

Ha érdekel mely cégek termékei származnak még ma is erdőirtásból, olvasd el korábbi cikkünket a témában! 

MIT TEHESZ TE?

1.Tájékozódj!

Rengeteg kozmetikumban, élelmiszerben és tisztítószerben használatos a pálmaolaj, ráadásul sok-sok különböző néven tüntethetik fel. Ezért az első lépés mindenképpen a tájékozódás. Íme egy lista azokról a kozmetikai összetevőkről amiket gyakran (dőltbetűs), vagy mindig pálmaolajból készítenek:

Palm Kernel Oil, Palm Fruit Oil, Palm Kernel, Palmitate, Palmolein, Palmate, Palmitic Acid, Palmitoyl Tetrapeptide-3, Palm Stearine, Elaeis Guineensis, Palmitoyl Oxostearamide, Hydrated Palm Glycerides, Sodium Palmate, Sodium Kernelate, Sodium Palm Kernelate, Ethylhexyl Palmitate, Etyl Palmitate, Octyl Palmitate, Cetyl Palmitate, Palmityl Alcohol, Glyceryl Stearate, Stearate, Stearic Acid, Glyceryl, Sodium Lauryl Lactylate/Sulphate, Sodium Lauryl Sulfoacetat, Sodium Laureth Sulphate

Élelmiszerek esetében általában könnyebb dolgunk van, mert ott magyarul is olvasatjuk, ha pálmaolajat, vagy másnéven pálmazsírt tartalmaz, de sajnos van, hogy csak növényi olajat írnak rá a termékre. Az esetek többségében ez is pálmaolajat takar, de lehet más is.

2.Válassz pálmaolajmenteset!

Ha kocsival jársz, biodízel használata helyett inkább használd kevesebbet az autót, válaszd a tömegközlekedést vagy a biciklit. Vizsgáld meg alaposan az otthonodban megtalálható, és a boltban kinézett termékek összetevőlistáját. Van bennük a fent felsorolt a összetevőkből? Ha igen, nézz utána mivel tudnád kiváltani!

Szívesen segítünk megtalálni a legjobb alternatívát: keresd a jobboldalon látható Pálmaolajmentes emblémát a termékek leírásánál! Webáruházunkban könnyen tudsz szűrni azokra a termékekre amelyek biztosan nem tartalmaznak pálmaolajat, csak kattints pálmaolajmentes címkére a termékek mellett bal oldalon található keresősávban. Az összes pálmaolajmentes terméket megtalálhatod ide kattintva.

3. Hallasd a hangod!

Mesélj ismerőseidnek a pálmaolaj körüli problémákról, mert könnyen lehet, hogy még sosem hallottak róla. Oszd meg például ezt a cikket, vagy ezt a szemléltető videót (még magyar felirat is elérhető hozzá!):

Ezen felül csatlakozhatsz aláírásgyűjtési akciókhoz is, amelyek a probléma megoldására szólítják fel a felelősöket. De egyénileg is írhatsz az általad használt termékek gyártójának, hogy helyettesítsék mással a pálmaolajat. Kérdezz rá kedvenc éttermedben, milyen olajat használnak sütéshez-főzéshez, és kérd meg őket, hogy fontolják meg a pálmaolajmentes alternatívát.

4. Segítsd az ügyet!

Ha ennél is tovább mennél, akkor segíthetsz olyan szervezeteket, amelyek a pálmaolaj pusztítása ellen küzdenek. 

Az Orangutan Project keretében például közvetlenül segíthetsz olyan központokat Borneóban és Szumátrán, amelyek orángutánokat és más állatokat mentenek meg, és helyiek segítségével őrzik az erdőt az illegális fakitermelőktől. Honlapjukon akár örökbe is fogadhatsz orángutánokat, adományozhatsz vagy támogathatod őket vásárlásoddal. 

Forrás: Abc.net.au

Több magyarországi civil szervezet is foglalkozik a témával szemléletformálás és ismeretterjesztés szintjén, őket is segítheted munkáddal vagy adományoddal! Ilyen például a Jane Goodall Intézet vagy a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Források: Say no to palm oil, Mongabay, The Guardian

 © Zöldbolt.hu

Kapcsolódó cikkek és termékek: