Mi is tehetünk a tonhalakért...

Mi köze a magyaroknak az óceánokban úszkáló tonhalak védelméhez? Sok! Bár e hatalmas vízfelületek meglehetõsen távol esnek kis hazánk határaitól, mégis - fogyasztóként - közvetlen hatással vagyunk azok halállományára. Vásárlói döntéseinkkel mi is tehetünk az óceáni élõvilág megõrzéséért.

Egyen inkább szardellát, heringet és szardíniát és így segítsen az óceánok halállományának megõrzésében! A British Columbia Egyetem szakértõi szerint a természetes táplálékláncok megõrzésében és a tonhalak, valamint a lazacok életben maradásához szükség van a gasztronómiai váltásra. - írja a Greenfo.

Az eddigi legalaposabb tudományos vizsgálatot végezték el az egyetem Halászati Központjának vezetõi, akik nemcsak az óceánok jelenlegi halállományát vették górcsõ alá, de azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évszázadban miként váltott a különbözõ halfajok populációja. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a tengerekbõl mostanáig fõként a csúcsragadozókat halászták ki, elsõsorban a tõkehalakat, a tonhalakat és a fûrészes sügéreket.

Ezeknek a ragadozó halaknak az állománya, a száz évvel ezelõtti mennyiséghez képest körülbelül 66 százalékkal csökkent, de az elmúlt negyven évben halászták ki a legnagyobb részüket. Ezzel szemben a szardelláknak, a szardíniának vagy épp a kapellán lazacnak az állománya az elmúlt száz évben megduplázódott, mivel a csúcsragadozók hiánya miatt túlszaporodtak.

A halfajok vizsgálata azért is fontos, mert egy-egy faj túlhalászásával könnyedén felborulhat az amúgy is érzékeny egyensúly. Erre egy jó példa az a sok apró, tömegesen mozgó halfaj, úgynevezett takarmányhal, amely a ragadozóhalaknak és a tengeri madaraknak is a fõ zsákmánya. Az elmúlt években egyre többen kezdték el ezeket a takarmányhalakat kihalászni, mivel ezekkel a halakkal táplálják a halfarmok ragadozóit, valamint az akvarisztikában is ezeket alkalmazzák, sõt halolajat is belõlük gyártanak.

Vissza