Ilyen is van: halászok, akik egy közösséget etetnek

Közösségi mezőgazdálkodás

A közösségi, bonyolultabb nevén közösség által támogatott mezőgazdálkodás (Community Supported Agriculture, CSA) valójában pofonegyszerű képlet: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű helyi élelmiszert kapnak. Jópárat bemuttatunk már a hazaiak közül, legutóbb a Dunaszigeti zöldségközösséget, akik közel 50 családot látnak el zöldséggel Mosonmagyaróváron és környékén. Az itthon működő közösségi gazdálkodások listáját itt láthatod.

Ugyanez hallal

A közösségi gazdaságok mintájára építve egyre szaporodnak világszerte a közösség által támogatott halászatok (Community Supported Fishery, CSF). A tagok ebben a rendszerben is előre fizetnek, és heti vagy kétheti rendszerességgel veszik át a részüket, ami friss, helyi tengeri halakból áll.

Az első közösségi halászatot az amerikai Port Clyde-ban hozták létre 2007-ben, és az elmúlt évtizedben számos hasonló program indult elsősorban Észak-Amerikában, de már van néhány európai példa is Angliában, Portugáliában és Franciaországban. 

Miért jó ez a modell?

Ahogy a bemutatott példákból majd jól látszik a közösségi halászatok elég sokfélék lehetnek. Eltérő a kínálatuk, hiszen különbözőek a helyi viszonyok, a halászati szabályozások, a halállomány és a földrajzi fekvés. Van olyan modell, amely egy halfajra specializálódott, míg mások számos halat és tengeri herkentyűt kínálnak. A működési formák is eltérőek: van szezonális, csak pár hétig működő halászat, míg mások egész évben ellátják tagjaikat friss halakkal. Az eltérő kínálat és működési formák ellenére ezeknek a halászatoknak van néhány közös jellemzőjük:

• átlátható rendszert kínálnak, ahol a hal a halásztól közvetlenül a fogyasztóhoz kerül, a hajóról a tányérra;
• a dobozok/részek tartalmát friss, helyi, jó minőségű hal adja;
• a halászoknak méltányos keresetet biztosít a modell, a helyi közösségekkel való együttműködés stabilabb megélhetést jelent számukra, mintha felvásárlóknak adnák el a fogásuk;
• a tagok előre fizetnek, ezzel osztoznak a kockázatban is - a halászok úgy hagyják el a kikötőt, hogy tudják, bármilyen a fogás, már megvan a vevőjük rá;
• a halászok és a tagok személyes kapcsolatban vannak, erősödnek a helyi közösségek és a helyi gazdaság;
• a halászok kíméletesebb módon tudnak halászni, ami támogatja a helyi halállományok fennmaradását - nem kell csak-egy két fajra koncentrálniuk, amiért a felvásárlók magasabb árat fizetnének.

Az alábbiakban bemutatunk nektek néhány példát, amiből jobban megismerhetitek a közösségi halászatokat.

Soleshare – London, Anglia

A Soleshare a két angol közösségi halászat egyike, igen menő weboldallal. Egy 3 fős kis cég, akik London környéki halászokkal együttműködve kínálnak hal-dobozokat heti és kétheti átvételi lehetőséggel. Van félkilós, kilós és 2 kilós dobozuk, és azokon belül is előkészített halcsomag vagy olyan, amiben a teljes hal benne van. A dobozok tartalma az aktuális fogástól függ, amelyeket a 16 londoni átadási pont egyikén lehet átvenni. A friss halak mellé receptet és elkészítési tippeket is csomagolnak. Érdekesség és bizonyosan hasznos, hogy halfiléző workshopokat is tartanak.

Cabaz do Peixe – Sesimbra, Portugália

Lisszabon környékén is működik egy közösségi modell, amit egy helyi halászok által létrehozott non-profit szövetség üzemeltet 2010 óta. A szövetséghez 80 kisebb hajó tartozik és kizárólag fenntartható módon halásznak, csapdákkal és hálókkal. Itt a halkosarakra hetente előre lehet leadni a rendelést, ami kb. 3 kg friss előkészített halból áll. A kosarakban általában 3 féle hal van, de azt, hogy pontosan mi kerül bele, előre nem lehet tudni.

Folytatásért és további jó példákért UGRÁS AZ EREDETI CIKKRE.