Az intenzív hústermelés környezeti hatásai

Gyökeres változásra van szükség a hús- és tejipari termékek gyártási módszereiben és fogyasztásában. A szűkös föld- és vízkészletektől függő, és a rejtett költségeket a fogyasztóra hárító iparosított termelési rendszerünk egyszerűen fenntarthatatlan – hangsúlyozza a jelentés. Korlátozni kell a vállalatok élelem feletti irányítását, hogy csökkentsük a társadalomra és a környezetre kifejtett káros hatást.

A Hús Atlasz vitát indítványoz a jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb élelem és földművelés érdekében, és világos egyéni és politikai megoldásokat javasol.

„Az intenzív hústermelés károsítja a természetet, és nagy darabokat emészt fel nyersanyagainkból, melyeket a globális délről állat takarmányozás céljából importálunk. Kína után Európa a legnagyobb szója-importőr. Argentínában és Brazíliában drámaian nő a szója-termesztés, ami szinte kizárólag az állatok élelméül szolgál. A növekedő húsfogyasztás felnyomja a földárakat. Ez lesújtó következményekkel jár: a világon a földek közel egyharmadán állati takarmányt termesztenek. Mindeközben a kisgazdaságok elveszítik földjeiket és megélhetésüket. A tányérunkon díszelgő kolbász a déli félteke számos lakójának élelmiszer-biztonságát veszélyezteti” – emlékeztet Barbara Unmüssig, a Heinrich Böll Alapítvány elnöke.

A jelentés körvonalazza az intenzív hús- és tejipari termelés hatását az édesvíz- és földhasználatra. A világ mezőgazdasága a rendelkezésre álló édesvíz 70%-át emészti fel, melynek egyharmadát élőállat tenyésztésre fordítják. Az egyre intenzívebb élőállat szektor az egyik legnagyobb föld és ehető termény fogyasztó: az éves búza, rozs, zab és kukorica termés több mint 40%-a, és a világ 14 milliárd hektárnyi megművelt földterületének egyharmada írható a számlájára.

Egy kiló marhahús előállításához 15.500 liter vízre van szükség – ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

"A marha útja" - A Reflex Környezetvédő Egyesület kisfilmje

Adrian Bebb, a Föld Barátai Magyarország szenior élelmiszer, mezőgazdaság és biodiverzitás kampányfelelőse hangsúlyozta, hogy: „Az étrend már nem magánügy. Minden egyes étkezés elveink megnyilatkozása, és befolyásolja a világ körül élő emberek életét, a környezetet, a biodiverzitást és az éghajlatot. Hatalmas mennyiségű erőforrás szükségeltetik a tányérunkra kerülő élelmiszer előállításához. A húselőállítás és -fogyasztás jelenleg uralkodó pusztító, vállalati irányítás alatt álló és intenzív módja mellett létezik számos fenntartható alternatíva is.”

A jelentés figyelmeztet arra is, hogy az EU és az USA között zajló kereskedelmi tárgyalások a mezőgazdasági előírások és szabványok enyhítéséhez vezethetnek az Atlanti Óceán mindkét oldalán. A nagy élelmiszer és biotechnológiai vállalatok szorgalmazzák a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek és állati takarmányok EU-s korlátozásának feloldását, és igyekeznek megváltoztatni a fogyasztási cikkek cimkézésének szabályozását. Meg kívánják változtatni az EU élelmiszer-biztonsági szabványokra vonatkozó „elővigyázatossági elvét”, és növelni akarják a húsipar globalizációját és iparosítását.

Létezik megoldás, és a szervezetek törvényhozóknál sürgetik az élőállat szektor reformját. Fontos, hogy az Európai Bizottság 2014 tavaszán esedékes Fenntartható Élelmezésről szóló közleménye foglalkozzon az élelmezési kérdésekkel, nyomatékosítva a tápláló, szezonális és helyi, fenntartható módon előállított, a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó, és kevesebb napi húsbevételt javasló étrendhez való alapvető jogot.

Az angol nyelvű jelentés itt található.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége