Hatékony házak Berlinben
A GreenDependent Intézet Hatékony Ház Napok rendezvénysorozata azt a célt szolgálja, hogy a lakosságot és az építész szakmát megismertesse a 2021-től kötelezővé váló "közel nulla energiaigényű" épületekkel. A program keretében több hazai alacsony energiájú épület látogatására volt és lesz lehetőség (legközelebb 2014 őszén).
Szintén ezen program keretében az Intézet 2014. március 5-én egy tanulmányutat is szervezett, amely során Berlinben három új és egy felújított alacsony energiájú épület megtekintésére nyílt mód. Mindegyik ház valamilyen különlegességgel bírt, vagy műszakilag, vagy a létrehozás módja tekintetében.
1, Energiahatékony középület a 2021-es szabvány szerint
Az Umwelt Bundesamt élővíz kutató központjának új épülete már a 2021-es szabványnak megfelelően épült. A Berlin szélén található épület lapostetős, faburkolatú, kissé egyhangú, de a mostani építészeti trendekbe tökéletesen illeszkedő épület. Tervezésénél az energiahatékonyság mellett a beépített anyagok alacsony karbon lábnyomára is figyelmet fordítottak.
A kutató intézet a német technológiai fegyelem és precizitás mintaképe. Az épületben hővisszanyerővel ellátott légkezelő berendezés működik, a mozgás érzékelővel ellátott világítás a környezeti fényviszonyokhoz alkalmazkodva gyengíti, vagy erősíti fényerejét. Az épületet teljes épületfelügyeleti rendszer vezérli, amely minden berendezést egységes program szerint vezérel, így például érzékeli az árnyékolás szükségességét és ilyen esetben leengedi az árnyékolókat, vagy a helyiségek páratartalma és levegő minősége alapján vezérli a helységben a légcserét. A fűtés és a hűtés energiáját földhő és hőszivattyúk, az elektromos áram igényt pedig a tetőn elhelyezett napelemek biztosítják (Érdekes információ, hogy a 2021-es előírásoknak való megfelelés okán az épület tetőfelületét menet közben meg kellett növelni, hogy az épület ellátásához elegendő napelem elférjen rajta!).
A bemutatás során külön figyelmet fordítottak az épület környezetbarát építőanyagainak az ismertetésére, amely jelenti a beton alkalmazásának a minimalizálását (csak a liftakna, és a lépcsőház készült betonból) a hulladékfeldolgozásból nyert építőanyagok előnyben részesítését (OSB falazatok, cellulóz hőszigetelés), vagy a könnyen újrahasznosítható fa-alumínium 4 rétegű, beépített árnyékolóval szerelt ablakokat. A tervezés során olyan apró részletek is fontosak voltak, hogy a két szintes épület esetében is az akadálymentesség szempontjából kötelezően beépített lift minél inkább el legyen dugva a hétköznapi "kényelmes dolgozók" elől.
2, Energia plusz - önellátó családi ház és elektromos autó
Igen különleges minta projektet finanszírozott a Német Környezetvédelmi és Közlekedési Minisztérium: olyan házak tervezését és megvalósítását kezdeményezte, amelyek nem csak egyszerűen önellátóak, hanem a lakók mobilitási energia igényét is biztosítják, azaz annyi elektromos energiát termelnek, hogy a család által használt elektromos autót vagy biciklit is tölteni tudják. A program során több ház is épült, utunk során a Berlin központjában felállított bemutató épületben jártunk.
A jövőkutatási projektnek is beillő program különlegessége, hogy nem csak műszaki, hanem szociológia kutatásoknak is helyet biztosított. A nyilvános felhíváson kiválasztott berlini család több mint egy évig lakott az épületben, mialatt rendszeresen értékelték a kísérleti épület és az épülethez tartozó szintén első generációs, sokszor még nem széria érett elektromos autók használatának praktikus és szubjektív élményét.
Az épület meglehetősen futurisztikus kinézete szigorú klímazónás alaprajzi tervezést takar, illetve illeszkedik a napelemek helyigényéhez, valamint a bemutató ház jelleghez (hatalmas üvegfelületek). A fűtést mint az összes többi épületben, itt is hőszivattyú biztosítja, amely ez esetben a környezeti levegő hőjét használja energia forrásként (a városi környezetben nem volt más megoldás). Az épület teljesen automatizált. Oly mértékben, hogy a kétszintes épület földszintjén villanykapcsolók sem találhatók, ha a mozgásérzékelő által vezérelt világítást felül akarjuk írni, akkor a központi érintőképernyős irányító panelen tehetjük azt meg. A kissé túlméretezett légkezelő rendszer a belső tér levegőminősége alapján vezérli a szellőztetést.
A szét és összeszerelhető épület tervezése során nem volt olyan hangsúlyos a beépített energia igény, mint az előző épület esetében. Jól mutatja ezt az épület mellett található akkumulátor blokk (amely egyébként elektromos autók használt akkumulátorait tartalmazza), vagy a beépített fém polcrendszer.
Az elektromos autó használata, jól mutatja azt a kibontakozó új energetikai koncepciót, amely szerint a nagy méretű napelem rendszerek által nem mindig a használattal egy időben termelt energia elosztásában komoly szerepet kap az elektromos autó, mint energia tároló egység.
A lakók tapasztalatai vegyesek voltak a jövő házában. A szellőztető rendszer, az alacsony energiás koncepció senkinek nem okozott problémát a modern épületfelügyeleti rendszert még a kisgyermekek is hamar kiismerték. A kapcsolók hiányát azonban már megemlítették, mint kényelmetlenséget, az elektromos autó használata pedig kifejezetten problémásnak bizonyult a nem túl kiterjedt töltőhálózat miatt (egy-egy dugó, vagy forgalom elterelés könnyen az autó töltőállomás előtti kimerülését okozta!).
3, Passzív társasház - építőközösség
A következő újonnan épült társasház különlegessége, hogy építőközösség építette. Az építőközösséget a tervező építész szervezte, aki a tervezés és megvalósítás koordinálását is magára vállalta. Az építő közösségi építkezés során a telek kiválasztásától a tervezésig és a kivitelezésig mindent a közösség által létrehozott munkaszervezet végez. Hátránya, hogy a lakóknak jobban bele kell folynia az építkezés minden részletébe, előnye viszont, hogy az épület teljesen a lakók igényeihez alakítható, a beruházás olcsó és az építés kihívásai, nehézségei és örömei által a lakók (ideális) esetben összecsiszolódnak, így kellemes lakóközösség alakulhat ki.
Az épület a passzív házak kissé egyhangú, de tetszetős külsejét viseli. A lakások mind alapterületükben, mind kialakításukban különbözőek. A fűtés és hűtés energia igényét ebben az esetben is hőszivattyú és a 100 méter mélyről származó földhő biztosítja. A lakók visszaigazolták, hogy a fenntartási költségek valóban extrém alacsonyak. Problémát egyedül a szellőztető rendszer által biztosított levegő szárazsága okozott, amelyet hosszas beállítások után sem sikerült orvosolni. Az épület 20 cm-es ásványgyapot szigetelést kapott, az épület mellett egy külön kétlakásos társasház is létesült 25 cm-es szigeteléssel (a felület/térfogat arány miatt csak 25 cm-rel felelt meg a passzívház kritériumnak). Az építész a megvalósulás utáni tapasztalatok alapján a 20 cm-es szigetelés vastagságot találta optimálisnak.
4, Felújított társasház bérlakásokkal
A bérlakások esetében az energetikai felújításra való motiváltság mindig kisebb. Ha a bérlő fizet, akkor a bérbeadó miért is vállalná magára az épület energetikai felújításának tetemes költségét? Üdítő kivétel volt ez az épület, ahol az épület tetőterének a bővítése, a felújítás időszerűsége találkozott azzal a belátással, hogy az energetikai korszerűsítés hosszú távon anyagilag és környezetileg is kifizetődő. Az 50-es években épült társasház a panel épületekhez hasonlóan könnyen hőszigetelhető, a kevés tulajdonos pedig a munka megszervezését tette könnyebbé.
Szöveg: Zelenák Adrián
Képek: Kazinczy Gyöngyvér