Gondold át jól mielőtt a kézfertőtlenítőért nyúlsz!

A mai világban, ahol már mindennek van baktériumölő változata, és az összes tisztítószer azt hirdeti magáról, hogy megöli a baktériumok 99%-át, könnyű abba a csapdába esni, hogy az egész háztartásunkat és testünket fertőtlenítő szerekkel kezeljük, ezzel azonban sokszor többet ártunk, mint használunk. Kutatások kimutatták, hogy az ultra-tiszta környezetben felnövekvő gyerekek sokkal könnyebben betegednek le ártalmatlan és megelőzhető fertőzésektől. Ahhoz ugyanis, hogy a csecsemő fejletlen immunrendszere kifejlődjön, találkoznia kell a környezetében lévő baktériumokkal és antigénekkel. Erre alapozva az ún. higiénia elmélet szerint a túl tiszta környezet vezet allergiákhoz és túlérzékenységhez. Szintén nyomós ellenérv, hogy az antibakteriális szerek túlzott használata hatalmas szelekciós nyomást jelent a baktériumoknak, így elősegítik az antibiotikum-rezisztens baktériumok fejlődését és szaporodását. Ezek a szerek ráadásul a bőrön található hasznos baktériumokat is megölik, és lebontják annak természetes védekező rétegét.

Az antibakteriális szappanok gyakori összetevői a triklozán és a triklokarbán, amelyek befolyásolhatják a nemi hormonokat és az idegrendszert. A triklozán az agysejtek felszínén található speciális receptormolekulákhoz kapcsolja magát, amelynek hatására megnő az agysejt kalciumszintje, ez pedig a mentális fejlődés egyensúlyának megbomlásához vezethet. Új kutatások szerint a triklozán a vizsgált felnőttek 41%-ának bejutott az orrüregébe, és ott elősegítette a Staphylococcus aureus baktérium megtelepedését és elszaporodását. Ez normális körülmények között is megtalálható a bőrön és az orrnyálkahártyán, de az elszaporodása kedvez különféle fertőzések kialakulásának, különösen a műtét előtt álló betegeknél. Az egészségügyi kockázatok és az antibiotikum-rezisztencia veszélyére hivatkozva Minnesota állam 2014-ben meghozott törvényének értelmében 2017-től tilos lesz a triklozán tartalmú tisztálkodószerek gyártása és árusítása.

A fent említett okokból az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala (FDA) a fertőtlenítő szappanok forgalmazásának felülvizsgálását kezdeményezi, mert ahogy az FDA egyik vezető mikrobiológusa állítja: nincs rá bizonyíték, hogy ezek a fertőtlenítők bármennyivel is hatékonyabbak lennének a betegségmegelőzésben mint az egyszerű szappanos kézmosás. Azt mondják, a legújabb kutatások szerint a mindennapos és hosszútávú fertőtlenítő használat kockázatai felülmúlják a pozitív hatásokat.

De vannak ennél sokkal meglepőbb hatásai is a kézfertőtlenítő géleknek, különösen, ha más veszélyes, de gyakori vegyületekkel kerülnek kölcsönhatásba. A Missouri Egyetem kutatói szerint ugyanis használatuk megemelheti a bioszfenol-A (BPA) koncentrációt a szervezetben, ugyanis használatuk miatt könnyebben behatol a szervezetbe a BPA. Miért baj ez? Azért, mert a BPA megzavarja az endokrin rendszert, ugyanis utánozza az ösztrogén és más hormonok hatását, ezzel befolyásolva a szervezet működését. Viszonylag ismert tény, hogy a legtöbb kemény műanyag gyártásánál használják, de nem csak ott, hanem hőérzékeny papírokban is, amire a pénztárgépek a blokkokat nyomtatják. Állatokon és embereken végzett kutatások kapcsolatba hozták a magas BPA kitettséget a szaporítószervek és az idegrendszer károsodásával, illetve az elhízás, cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatával. Hatással van a magzatra is, ezért terhes anyáknak nem ajánlott hőérzékeny papírokkal dolgozni. Néhány állatkísérlet azt is kimutatta, hogy elősegítheti bizonyos rákfajták kialakulását például a prosztata- és mellrákot. Vom Saal, a kutatás vezetője elmondta, hogy a BPA felszívódhat a szájüregben, így anélkül kerül be a szervezetbe, hogy az emésztőrendszer lebontaná.

Habár az alkohol tartalmú kézfertőtlenítők influenzajárvány esetén hatékonyak lehetnek, azonban a hányás-hasmenést okozó norovírusra például nincsenek hatással. A vírus felépítésétől függ, hogy hatásos-e rájuk  az alkohol: a lipidburokkal rendelkezők ellen hatékony, mert azt képes megbontani. Egy amerikai felmérés szerint azokban a kórházakban, ahol a dolgozók alkohol tartalmú kézfertőtlenítőt használtak, hatszor gyakoribb volt a norovírus megjelenése, mint ott ahol szappanos vízzel mostak kezet. Éppen ezen okok miatt az alapos, szappanos kézmosást sosem helyettesítheti az alkoholos kézfertőtlenítő gél.