Márc
17
2010
00:00
Márc
17
2010
00:00
Gazdálkodj okosan, avagy a szelíd növényvédelem
Hogyan termesszünk zöldségeket és gyümölcsöket mérgek vélkül? Tippek és ötletek a vegyszermentes konyhakertekért!
Mára már köztudott tény, hogy élelmiszereinkben számos vegyi anyag halmozódik fel, melyek hosszabb-rövidebb távon káros hatást fejtenek ki egészségünkre. Egyáltalán nem mindegy hát, miként állítjuk elő táplálékunkat. A biotermékek vásárlásán túl további alternatívát jelent, ha kertünkben a szelíd növényvédelmen alapuló zöldség- és gyümölcstermesztésre térünk át.
Vegyi anyagok többféle módon kerülhetnek ételeinkbe. Az élelmiszeripari adalékanyagok mellett potenciális „szennyező” források például az állatgyógyászati szerek maradványai; a termőtalajba és levegőbe jutó káros anyagok; az élelmiszerek szállíthatóságának biztosításához, tartósításához használt vegyületek; ám az egyik legnagyobb gondot mégis a növénytermesztés során alkalmazott vegyszerek okozzák. A mezőgazdaságban több száz növényvédő, rovarirtó szer engedélyezett, melyek – funkciójukból adódóan – egészségünkre és környezetünkre egyaránt ártalmasak. Ezek a vegyszermaradványok esetenként az „engedélyezett” szintet meghaladó mennyiségben jelennek meg olyan élelmiszerekben, mint a saláta, paradicsom, paprika vagy épp a szőlő. Sokat számít tehát, hogy az egészséges alternatívát keresők táborához tartozó kertbarátok hogyan gondozzák, ápolják növényeiket. Ha fontos számunkra egészségünk és környezetünk védelme, s lehetőségünk van a kiskerti növénytermesztésre; próbáljuk ki a biogazdálkodás és a szelíd növényvédelem eszközeit.
Az emberiség évezredeken át tiszteletben tartotta a természet törvényeit; az élővilággal összhangban állította elő teljes értékű, egészséges táplálékát. Az ipari méretű élelmiszertermelés korában mindez megváltozott, de azért akadtak - napjainkban pedig egyre inkább előtérbe kerülnek - alternatív utakat járók is: biokertészek, ökologikus módon gazdálkodók, permakultúra követők. Ők felismerték, hogy a természetben lejátszódó, egymásra épülő folyamatok sok millió éven át sikeresen működtek, s fontos, hogy a mai kor embere is minél inkább ezek alapján termelje meg táplálékát. Az ilyen gazdálkodás lényege a természettel való együttműködés; a szerves anyagok körforgásba való visszaáramoltatása; a kártevők megfékezésében természetes eljárások előnyben részesítése; a vegyi anyagok mellőzése. A feladat lényegében a természetben lejátszódó folyamatok követése, „utánzása”.
A vegyszermentes kertekből egészségesebb zöldségek, gyümölcsök kerülnek az asztalra
A biokertészet egyik alapelve, hogy az egészséges növények - így az egészséges táplálék - legfontosabb előfeltétele az élő, humuszban gazdag termőtalaj. A humusz segít a tápanyagutánpótlásban; a talajszerkezet alakításában; s kedvező életteret alakít ki fontos talajlakó (lebontó, átalakító) élőlények számára. A kertbarátok mindezt a háztartásban és a ház körül képződő szerves anyagok komposztálásával, a humusz talajba történő visszaforgatásával biztosíthatják.
A talajápolás másik nélkülözhetetlen eleme a mulcsozás. A példát erre is a természet szolgáltatja: az erdők tápanyagban, élőlényekben gazdag talaját senki sem vegyszerezi, (mű)trágyázza, mégis burjánzik benne az élet. Ennek oka, hogy a lebomló szerves maradványok biztosítják a folyamatos tápanyag-utánpótlás; illetve az állandó talajtakarás, árnyékolás, nem engedi kiszáradni a talajt. Kertünkben gazdag termőtalajt kapunk, ha sosem hagyunk fedetlenül területet, s még a sorközöket is árnyékot adó köztesveteménnyel (pl. mustár, spenót) vetjük be, vagy mulccsal (pl. fűnyesedék, szalma, magmentes gyomnövény) takarjuk. Ez a réteg visszaszorítja a gyomok növekedését, kevesebb öntözésre lesz szükség, és folyamatos bomlásával tápanyagot ad a növényeknek.
S végül a harmadik, jól bevált segítség az egészséges talaj megőrzéséhez a vetésforgó alkalmazása. Ha évekig ugyanarra a helyre ugyanazt a növényt vetjük, akkor tápanyaghiány lép fel, s elszaporodnak a kártevők is. Ugyanarra a területre tehát csak 2-3 év elteltével ültessük vissza az ugyanazt a fajt.
A biokert lényegében egy „vegyes” kert, ahol az ökológiai rendszerekhez hasonlóan a fajok keveredve, egymással összhangban élnek. Az egészséges kert egyensúlyának megőrzéséhez minél többféle fajt telepítsünk, hogy a növények minél inkább segíteni tudják egymást a növekedésben, kártevők elriasztásában. A biogazda elsődleges célja tehát nem a vegyszeres „pusztítás”, hanem a növénytársítással és növényi eredetű levekkel történő védekezés, megelőzés. A növénytársítási módszerek a természet megfigyeléseiből alakultak ki. Régi tapasztalat, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kártevőik elriasztására. Az ilyen társítások segítségével lényegében elhagyhatóvá válik a vegyszerek használata, így egészségesebb, teljesebb értékű zöldség- és gyümölcsfélék kerülhetnek asztalunkra.
A biokert lényegében egy „vegyes” kert, ahol az ökológiai rendszerekhez hasonlóan a fajok keveredve, egymással összhangban élnek. Az egészséges kert egyensúlyának megőrzéséhez minél többféle fajt telepítsünk, hogy a növények minél inkább segíteni tudják egymást a növekedésben, kártevők elriasztásában. A biogazda elsődleges célja tehát nem a vegyszeres „pusztítás”, hanem a növénytársítással és növényi eredetű levekkel történő védekezés, megelőzés. A növénytársítási módszerek a természet megfigyeléseiből alakultak ki. Régi tapasztalat, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kártevőik elriasztására. Az ilyen társítások segítségével lényegében elhagyhatóvá válik a vegyszerek használata, így egészségesebb, teljesebb értékű zöldség- és gyümölcsfélék kerülhetnek asztalunkra.
A megfelelő növénytársítások a terméshozamot is növelhetik
Tapasztalatból tudjuk például, hogy a burgonya között jól érzi magát a kapor és a fejes saláta; de sárgarépa és vöröshagyma is jó szomszédok. A paprika hálás, ha bazsalikom közelében növekedhet; a káposztaféléket sanyargató bolhák nem szeretik a salátát; a földieper, szamóca kártevői pedig nincsenek jóban a fokhagymával. Szamóca esetében kedvező hatást érhetünk el úgy is, ha a tövek közé fűrészport, faforgácsot szórunk. Vöröshagymát és sárgarépát is érdemes vegyesen ültetni (óvják egymást a hagyma-és a répalégytől), a sárgarépa közé vetett kapor aromája szintén védelmet ad a répának. Alma, körte alá érdemes metélőhagymát ültetni, ami illatával elriasztja a hangyákat, levéltetveket; s általában is érvényes, hogy a gyümölcsösökbe ültetett fokhagyma illóolaja védelmet nyújt a fának. Gyümölcsfák tányérjába vethetünk kerti zsázsát is, mert hamar betakarja a talajt és riasztja a tetveket; a ribiszkét pedig fehérüröm és metélőhagyma óvja a ribiszkerozsda ellen. Ültessünk a zöldségek közé fűszernövényeket és színes virágokat is, ezek illatanyagaikkal veteményesünkbe csalogatják a beporzó rovarokat.
Ha mindenképpen szükséges valamilyen művileg előállított permetszer használata, csak biogazdálkodásban megengedett (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által engedélyezett) vegyszert használjunk. Ez nemcsak egészségünk, de a talaj és a talajvíz minőségének megóvása miatt is fontos döntés. Hasznos permetszerek készülhetnek természetes módon, növényekből is (pl. csalánlé, fokhagymalé, kamilla kivonat).
S végezetül ne feledjük: ellenállóbb, őshonos tájfajta gyümölcs- és zöldségfajták telepítésével sok fejfájástól kíméljük meg magunkat, mivel ezek kevésbé fogékonyak a betegségekre. Alapelv, hogy a megelőzés sokszor nagyobb eredménnyel jár, mint az utólagos védekezés. Keresgéljünk, próbálkozzunk, kísérletezzünk; évről-évre sikeresebbek leszünk! Ezt nem csak kertünk és növényeink, de egészségünk és környezetünk is meghálálja majd.
Ha mindenképpen szükséges valamilyen művileg előállított permetszer használata, csak biogazdálkodásban megengedett (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által engedélyezett) vegyszert használjunk. Ez nemcsak egészségünk, de a talaj és a talajvíz minőségének megóvása miatt is fontos döntés. Hasznos permetszerek készülhetnek természetes módon, növényekből is (pl. csalánlé, fokhagymalé, kamilla kivonat).
S végezetül ne feledjük: ellenállóbb, őshonos tájfajta gyümölcs- és zöldségfajták telepítésével sok fejfájástól kíméljük meg magunkat, mivel ezek kevésbé fogékonyak a betegségekre. Alapelv, hogy a megelőzés sokszor nagyobb eredménnyel jár, mint az utólagos védekezés. Keresgéljünk, próbálkozzunk, kísérletezzünk; évről-évre sikeresebbek leszünk! Ezt nem csak kertünk és növényeink, de egészségünk és környezetünk is meghálálja majd.
Kapcsolódó cikkek és termékek:
© Zöldbolt.hu
Máj
05
Máj
05
Te próbáltad már?
(Frissítve: 2023. március)
Febr
19
Febr
19
Csicseregnek a madarak? Süt a nap! Előbújtak az első tavaszi virágok? Lassan itt az ideje, hogy hozzáfogjunk a kerti munkákhoz! Mivel kezdjük? Segítünk átgondolni!
(Frissítve 2023. februárjában.)