FSC logós termékekkel az erdők védelmében?

A Forest Stewardship Council (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) egy globális non-profit szervezet, ami 1993-ban alakult abból a célból, hogy önkéntes akkreditációja és minősítése révén elősegítse a felelős erdőgazdálkodás terjedését a Földön. Három fő céljuk, hogy környezetileg megfelelő, szociálisan előnyös, és gazdaságilag hosszútávon is működőképes erdőgazdálkodást folytassanak a cégek.

A rendszer az ellátási lánc minden pontján minősített, így az erdőt, az erdőgazdaságot, a faüzemet és végtermék gyártóját is minősíteni kell, ezzel biztosítva, hogy egyik ponton se kerülhessen más forrásból származó fa a rendszerbe. Az FSC minősített erdőgazdálkodóknak 10 alapelvet kell betartaniuk, melyekhez szigorú kritériumok tartoznak. Ezek közül sok van, ami triviálisnak tűnhet számunkra, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy számos országban hatalmas törvénytelenségek: gyilkosságok vagy éppen teljes népcsoportok elűzése övezi a fakitermelés üzletágát. Ezekről bővebben olvashatsz Erdős László Zöld hősök című könyvének ChicoMendes és Bruno Manser életét összefoglaló fejezetében.

Az FSC alapelvek a következők:

1. A szervezet betart minden vonatkozó törvényt, szabályozást, és az ország által ratifikált nemzetközi szerződést, egyezményt és megállapodást.
2. A szervezet fenntartja vagy javítja a munkavállalók szociális és gazdasági jólétét.
3. A szervezet felismeri és támogatja az őslakosok törvényes és szokásbeli jogait azon földek, területek és erőforrások birtoklását, használatát és kezelését illetően, amelyeket az erdőgazdálkodás érint.
4. A szervezet hozzájárul a helyi közösségek szociális és pénzügyi jólétének fenntartásához vagy javításához.
5. A szervezet hatékonyan menedzseli a kezelt területen található termékek és szolgáltatások széles skáláját, hogy fenntartsa vagy növelje a hosszútávú gazdasági életképességet és a környezeti és szociális hasznok körét.
6. A szervezet fenntartja, megőrzi és/vagy helyreállítja a kezelt terület ökoszisztéma szolgáltatásait és környezeti értékeit, valamint elkerüli, csökkenti, és rendbehozza a negatív környezeti hatásokat.
7. A szervezet rendelkezik egy kezelési tervvel, ami megfelel a rendelkezéseknek és a célkitűzéseknek és arányos a kezelési tevékenységek nagyságával, intenzitásával és kockázataival. A kezelési tervet végre kell hajtani és frissíteni kell a folyamatos ellenőrzések eredményei alapján.
8. A szervezetnek igazolnia kell, hogy előrehalad a célkitűzések felé, és megfelelően ellenőrzi a folyó tevékenységeket és a terület állapotát.
9. A szervezet fenntartja vagy javítja a területen lévő magas természetvédelmi értékkel rendelkező területeket az elővigyázatosság elvét követve.
10. A szervezet kezelési tevékenységeit a célkitűzéseknek megfelelően kell kiválasztani és végrehajtani:

- Vágás után újra kell ültetni az erdőt

- Fafajokat területhez illően választják ki, a GMO fajták tiltása mellett

- Kémiai növényvédőszerek elkerülése, műtrágyahasználat minimalizálása

- Talaj- és vízvédelem, ritka és veszélyeztetett fajok, élőhelyek, ökoszisztémák, tájértékek károsodásának megelőzése, csökkentése, helyreállítása

Különböző címkék, különböző védelem

Ezek az elvek nagyon jól hangzanak, de a dolgok bonyolódnak, amikor arra vagyunk kíváncsiak, konkrétan miből is készült egy FSC logóval ellátott termék. Három féle FSC logó létezik: FSC 100%, FSC Recycled, és FSC Mix.

- Az FSC 100% címkés termékek kizárólag FSC minősített erdőből származó farostokat tartalmaznak, és megfelelnek a korábbi FSC Pure címkének.

- Az FSC Recycled címke azt jelenti, hogy a termék 100%-ban újrahasznosított alapanyagokból készült.

- Az FSC Mix egy enyhébb minősítés: ebben FSC minősített farostok keverednek újrahasznosított rostokkal, és ún. “kontrollált forrásból származó” faanyaggal. A kontrollált forrás sokkal alacsonyabb kritériumoknak felel meg, mint az FSC minősített. Olyan nyers fáról, vagy farostokról van szó, ami „csak kis valószínűséggel származhat” illegálisan kitermelt erdőből, emberi jogokat sértő vagy nagy természetvédelmi értékékeket kockáztató módon működő gazdálkodásból, GMO fajokat tartalmazó, vagy olyan területről, ahol természetes társulásokat ültetvényekké alakítottak.

Kritikák

Az évek során az FSC rendszert számos kritika érte elsősorban környezetvédő szervezetek részéről, egyesek megvonták elismerésüket, mások kritikával illették és ajánlásokat fogalmaztak meg a gyengeségek felszámolása érdekében. Kritikusok szerint néhányszor olyan erdőgazdaságok is kaphattak FSC minősítést, amelyek nem tartották be az elveket, bár ezeket általában hamar vissza is vonta a szervezet. Azt is felhozták, hogy a rendszer a nagy cégeknek kedvez, hiszen csak nekik van pénzük végigmenni a költséges és bürokratikus minősítési folyamatokon. Erre válaszul az FSC létrehozott egy kezdeményezést kifejezetten kis erdőgazdaságok számára, akik csoportosan kérhetik a minősítést, megosztva a költségeket. A másik nagy probléma, hogy a minősített erdők többsége Európában és Észak-Amerikában található, az igazán problematikus erdőpusztítások és emberi jogi sérelmek viszont Dél-Amerikában, Afrikában és Indonéziában történnek.

FSC minősített erdők aránya a világban:

Mi a teendőnk tehát, ha hétköznapi emberként védeni akarjuk az erdőket?

Az FSC minősítés sokat segíthet ebben, de nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy ha túlcsomagolt, vagy felesleges terméket vásárolunk, akkor minden felelősség alól felment a címke. Először is gondoljuk át, valóban szükségünk van-e az adott termékre. Ha igen, akkor vegyük meg azt, ami legnagyobb részt újrahasznosított papírból készül. Hiszen akármilyen felelős is az erdőgazdálkodás, az újrapapír mindenképpen sokkal energiahatékonyabb és víztakarékosabb, mint az elsődleges nyersanyagból készült. Nem kell feltétlenül lemondanunk a fénymásoló papírról, füzetekről, vagy WC papírról, megvehetjük a legnagyobb arányban újrahasznosított papírból készült termékeket. Nyomtatásnál mindig megfontolhatjuk, hogy tényleg kell-e papíron a szöveg, ha igen, akkor nyomtassunk kétoldalasan, vagy használjuk jegyzetpapírnak a másik oldalt, esetleg kicsinyítsük le a betűtípust. Fa bútorok esetében vásárlás előtt gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e egy minősített, de új bútorra, vagy tudunk szerezni használtat is (sokkal olcsóbban, vagy ingyen). A másik megoldás, hogy saját kezünkkel izgalmasan felújítjuk régi bútorainkat. Bizonyos eldobható papírtermékeket egészen egyszerűen helyettesíthetjük mosható és tartós verzióval: mint a szalvétát, zsebkendőt, vagy szatyrokat.

Azt is fontos megjegyezni, hogy nem csak a papír és fa termékek felelős megválasztásával védhetjük az erdőket. Hatalmas mennyiségű esőerdőt vágnak ki vagy égetnek el például azért, hogy területeket nyerjenek pálmaolaj, vagy takarmány termesztése céljából. A pálmaolaj ma már szinte minden bolti édességben és sós rágcsálnivalóban megtalálható, kozmetikum alapanyagként is népszerű, ráadásul még bioüzemanyagokhoz is hozzákeverik. Mindennek az indonéziai esőerdők, az ott élő emberek és más élőlények látják kárát. A hatások azonban minket is hamar utolérnek: a felgyújtott növényzet hatalmas mennyiségű szén-dioxidot ereget a légkörbe: 2015-ben három hét alatt annyi szén-dioxidot, amennyit egész Németország egy év alatt. A másik nagy veszély, amivel az esőerdőket fenyegetjük az állattartás: egyrészt legelők nyerése céljából, másrészt takarmánytermesztés miatt vágnak ki óriási őserdőket például Dél-Amerikában. Az új területeken nagyrészt génmódosított szóját termesztenek, amit a világ minden részére exportálnak állati takarmányként. Így könnyű belátni, hogy ha fontos nekünk az esőerdők védelme, akkor csökkentenünk kell az állati termékek fogyasztását, illetve minél fenntarthatóbb gazdaságokból kell beszereznünk őket.

© 2016 Zöldbolt.hu