Biztonságos fényvédő neked és a vizeknek is? Mutatjuk melyik!

1. Mi a különbség a fizikai és a kémiai fényvédők között?

Az emberiség éltető eleme a napfény. Bár abban mindenki egyetért, hogy a káros sugaraktól védeni kell a testünket, abban legalább akkora az egyetértés, hogy rendszeresen szükségünk van napfényre. Hogyan védheted magad úgy, hogy ne csak a leégést és bőrirritációt kerüld el, de a vízi élővilágot se veszélyeztesd? Válaszd a fizikai fényvédőket tartalmazó krémeket!

A különböző naptejekben és napozáshoz ajánlott krémekben fényszűrő anyagokat találsz, melyek a bőrünk saját védekezési idejét tudják megnövelni, ezáltal óvnak az UV-sugarak káros hatásaitól.

A fizikai és kémiai fényszűrők közötti legnagyobb különbség az általuk kialakított védelem módjában rejlik. A kémiai fényszűrőket tartalmazó krémek hatóanyagai beszívódnak a bőrbe és ott elnyelik a káros UV-sugarakat, míg a fizikai fényvédők egy védőréteget képeznek a bőrön, mely visszaveri a bőr felszínéről a sugarakat.

A fizikai fényvédelmet nyújtó készítmények a felkenés után ennek megfelelően azonnal hatnak és sokkal kevésbé terhelik a bőrt, mint a hagyományos (kémiai szűrős) fényvédők - ezeket nem véletlenül kell a napozás előtt minimum fél órával felkenni.

Ezeket az összetevőket kerüld

A kémiai fényvédőkben található hatóanyagok közül többről  kiderült, hogy az egészségre és a vízi élőlényekre is veszélyesek lehetnek. Hormonrendszert befolyásoló és allergizáló hatásuk is lehet.
A korallok elszíntelenedését és végső soron pusztulását is okozhatják egyes kémiai fényvédők, ezért ha  a következő összetevőket látod egy naptej hátulján, inkább tedd vissza a polcra:

- Oxybenzone (Benzophenone),
- Octinoxate,
- Homosalate,
- Methylbenzylidene Camphor.

A fizikai fényvédelemmel rendelkező naptejek hatóanyagai ásványi eredetűek, cink-oxid és titán-dioxid néven találhatod meg az összetevők között őket. Több gyártó elkezdett nano méretű részecskéket használni, ám sajnos ezek hatásai is kérdésesek, mert nem maradnak a bőr felszínén, hanem be tudnak jutni a véráramba. A nano részecskék használatát kötelező feltüntetni egy terméken, inkább kerüld ezeket is.

A cink-oxid és a titán-dioxid is fehér por alakban kerül a fényvédő krémekbe, így egyetlen hátrányuk, hogy nyomot hagyhatnak a bőrön és a ruhákon. Napjainkban azonban már több olyan készítményt is megtalálsz a polcokon, melyek vagy színezettek és ezért nem annyira feltűnőek, illetve könnyebben kenhetőek és már nyom nélkül is biztonságosan megvédenek a napsugarak káros hatásaitól.

2. Összefoglalva tehát:

A fizikai fényvédőkben található hatóanyagok:

• nem szívódnak be a bőrbe,
• felkenés után azonnal hatnak,
• védőréteget képeznek a bőrön,
• visszaverik az UV-sugarakat a bőr felszínéről,
• nem allergizálnak, nem irritálnak,
• ásványi eredetűek.

A kémiai fényvédőkben található hatóanyagok:

• beszívódnak a bőrbe,
• minimum fél óra kell ahhoz, hogy hatásukat ki tudják fejteni,
• elnyelik az UV-sugarakat,
• káros hatásúak lehetnek az egészségre és a vízi élővilágra is.

Főbb különbségek a fizikai és a kémiai fényvédők között. Kép forrása: greenifyorganics.com.

3. Mi a helyzet a faktorszámmal?

Bőrünk saját védelmi rendszerrel van ellátva és önmagától is próbál ellenállni a leégésnek. Azonban végesek a tartalékai, így egy átlagos (nem érzékeny- és nem túl világos bőrű) felnőtt 20-25 percet tud eltölteni direkt napfényben leégés nélkül.

Minden napvédő krémnek van egy Sun Protection Factor (SPF) száma, 4-50 között. Mit is jelent ez? Azt árulja el nekünk, hogy az adott fényvédő mennyi ideig marad hatékony a bőrön, tulajdonképpen egy arányszám, amely azt adja meg, hogy az adott termék használatával mennyiszer több időt tölthetünk a napon leégés kockázata nélkül.

Nézzük a gyakorlatban:  ha például 10 perc alatt bőrpír jelentkezne bőrünkön, akkor egy SPF 15 napkrémmel 10x15=150 perc alatt (2,5 óra), egy SPF 5 napkrémmel, 10x5=50 perc alatt fogsz csak leégni. Ezért fontos, hogy ennél az időnél krémmel bekenve is kevesebbet tölts a napon, vagy kend újra rendszeresen a krémet.

Általános használatra a szakértők a "széles spektrumú", 15-30-as faktorszámmal rendelkező naptejeket ajánlják 2 óránként újrakenni. Ha úszni megyünk vagy megizzadunk, akkor ennél is sűrűbben érdemes krémeznünk magunkat.

Fontos tudni, hogy a magasabb faktorszám nem feltétlenül jelent nagyságrendekkel fokozottabb védelmet.

Egy 15-ös faktorszámú fényvédő 93%-os, míg egy 50 faktoros 99%-os védelmet nyújt, ezt nem árt észben tartani. Ne felejtsük el, hogy minél magasabb faktorú a hagyományos fényvédő, annál inkább terhet jelent a bőr számára, illetve annál nagyobb eséllyel hagy fehér nyomot a bőrön a fizikai fényvédő. Magasabb faktorú készítményeknek (30-50) csak tartós napfény esetén, világos és érzékeny bőrű felnőttek és gyerekek esetében, vízpartok mellett, magas hegyekben van értelme.

Hétköznap az iroda és otthon között teljesen felesleges 50-es naptejjel kenegetni az arcunkat. Gyerekeknek és kisbabáknak viszont mindenképpen válasszuk a magasabb faktorszámú és bőrbarát összetevőket, növényi vajakat és olajokat tartalmazó krémeket. Sok natúr összetételű napkrém tartalmaz kakaóvajat, sheavajat vagy kókuszolajat, ezek már magukban is képesek 5-6 faktoros védelmet biztosítani, egy cink-oxidos, vagy titán-dioxidos krémben pedig segítik annak hatékonyságát és a bőrt is ápolják.

Válasszunk a bőrtípusunknak, érzékenységnek és napkitettségnek megfelelő faktorszámú krémet. Kép forrása: sheblogscanada.com.

Minden krémezés ellenére a káros UV sugárzás miatt aranyszabály, hogy délelőtt 11 és délután 4 között nem szabadna napon tartózkodni!

Sokszor egyszerűbb a megfelelő árnyékolás (kalapok, hosszú ujjú lenge ingek) és a bőrünk fokozatos felkészítése a tavaszi első napsugartól.

Biztonságos napfürdőzést és D-vitamin-gyűjtést kívánunk Nektek! :)

Kapcsolódó termékek és cikkek: