Faültetési tippek

A fás szárú növények sokat javíthatnak a városaink, kertjeink mikroklímáján, elviselhetőbbé téve a kánikulák időszakát. Nyilvánvaló környezeti hasznukon túl a fás szárú növények egyre fontosabb védelmi vonalat jelentenek az elkövetkező időszakban, mikor az éghajlatváltozással járó kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – azaz adaptáció – alapvető kérdéssé válik a világ számos részén. Ha elhatároztuk magunkat és idén fát ültetnénk kertünkbe vagy akár közterületre, néhány praktikus dologra érdemes odafigyelnünk.

 Az árnyat adó fák sokat segítenek a nyári kánikulák idején is

Ültetési időszak

Elsősorban tavasszal és ősszel ültethetünk, de a konténerben nevelkedett példányokat az év bármelyik fagymentes időszakában elültethetjük. Forró nyári napokon, tartós hőhullámok idején nem biztos, hogy érdemes kísérletezni, de a kiültetést követő bőséges és rendszeres locsolás mellett ilyenkor is megmaradhatnak a konténeres csemeték. 

Arányos tér

Ültetés előtt mindig mérjük fel, hogy a kiválasztott fafajta „nagykorában” is elfér-e a kiszemelt ültetési helyen. Ha ezt elmulasztjuk, s a fának a későbbiek során nem áll rendelkezésére elegendő tér a fejlődéshez, akkor előbb utóbb megsínyli a körülményeket, s végül ki kell vágni. Járjunk tehát utána, hogy a kiválasztott fajta mekkorára nő, s mekkora a várható lombkorona mérete, majd mindehhez igazodva válasszunk fafajtát vagy ültetési helyszínt. Szűk helyekre ideálisak az oszlopos vagy kis növésű példányok; ha elegendő hely áll rendelkezésre, akkor viszont tojásdad vagy nyílt koronájú fák is ültethetők.

Ültetési távolság

Különálló fák egymástól való ültetési távolsága 5-8 m, sorfa alakításánál 4-5 m, de ez leginkább a fajta kifejlett méretétől függ. Mivel a legtöbb fafajta lombozata igen nagyra nő, legyünk nagyon körültekintőek a távolság megválasztásánál! Kérjünk tanácsot kertészetben, s járjunk nyitott szemmel a városban: s mérjük fel, hogy a kifejlett, szép térállású fák milyen távolságra lehetnek épületektől, kerítésektől, egymástól.

Felsővezetékek

Ha olyan utcaszakaszon szeretnénk fát telepíteni, ahol – az ültetésre kiszemelt terület felett - villanyvezeték húzódik, mindenképpen kis növésű, kis lombkoronájú fajtát válasszunk, amelyik kifejlett korában sem éri el a légkábeleket. Így elkerülhető, hogy a helyi áramszolgáltató gallyazáskor esetleg szakszerűtlen vagy drasztikus módon visszavágja, megcsonkítsa a fát. Ilyen helyekre jó megoldást jelent valamelyik gömbfa-fajta, mint például a gömb juhar vagy gömb kőris. (A gömbfák 1,5-2 m-es törzsmagasságban oltott lombhullató díszfák, melyek max. 5-6 méter magasra nőnek).

Várostűrő fajták

A városokban élő fás szárú növények számos negatív környezeti hatásnak vannak kitéve, melyek erősen befolyásolják növényeink egészségi állapotát és élettartamát. A lebetonozott környezet kevesebb esővizet enged beszivárogni a talajba (a csapadék nagy hányada csatornákba kerül, azaz el sem jut a növényzetig), ráadásul az aszfaltozott, kővel burkolt felületek jóval melegebb mikroklímát eredményeznek, mint egy zöldfelület. A forróság és a burkolt felszínről érkező hőhatás miatt a növények fokozottabban párologtatnak, ráadásul a városi beépítettségből eredően a talajvíz métereket süllyedhet, lehetetlenné téve a vízfelvételét. A közlekedésből eredő légszennyező gázok, a téli útsózás, a tömör talajban jelentkező levegőtlenség (oxigénhiány) szintén káros hatással vannak a növényzetre. Ha tehát a városban szeretnénk fát ültetni – főként a belső kerületekben – akkor elsősorban a fenti környezeti hatásokat jobban elviselő, szárazság- és várostűrő fajok közül válasszunk. Ilyen például a korai juhar, hárs, ostorfa, galagonya, kőris, mezei juhar, páfrányfenyő, juharlevelű platán. (Többek közt a Magyar Díszkertészek Szövetsége által elkészített Közterületi Sorfák Jegyzéke is segítséget nyújthat a különféle fajták városítűrő képességének meghatározásában.)

Lakókörnyezetünket szebbé varázsolják a szemet, lelket gyönyörködtető utcai fasorok 

Ültetőgödör

Fák megfelelő méretű ültetőgödre általában 1x1 m. A kiásott földet mozgassuk át, hogy porhanyós legyen. Tegyünk vissza az aljába egy kevés laza földet és keverjünk hozzá némi komposztot vagy érett trágyát, hogy a növény gyökérzete könnyebben fejlődhessen tovább a feljavított talajban. A föld egy részét terítsük el a gyökérlabda körül, majd 1-2 vödör vízzel öntözzük meg, míg iszapos nem lesz. Az iszapolás azért fontos, mert így minden gyökér-ágacskához odamossa a víz a talajt, s jobban be tudnak ágyazódni. A fa törzse körül alakítsunk ki tányért is, hogy a későbbi locsolás, esőzések során minél több víz szivároghasson be a fa gyökereihez. A földlabdáról a csomagolást még akkor is le kell venni, ha az komposztálható (pl. jutazsák), mert nem engedi megfelelően fejlődni a gyökérzetet. Feltétlenül be kell tartani az ültetési magasságot is: a fa ültetési mélysége a faiskolai magasságával egyezzen meg, azaz a gyökérnyakban található szemzés helye néhány centivel a talajszint fölött legyen. Ha ennél mélyebbre kerül, az a fa kipusztulását is eredményezheti.

Támaszték

A frissen ültetett facsemeték mellé (de ne túl közel) helyezzünk el tartóoszlopokat - célszerű akkor, mikor az ültetőgödröt már félig betemettük. Az ideális megoldás, ha 3 karó kerül minden fa mellé, így a csemete minden oldalról védelmet kap a széllökések ellen; törzse pedig egyenesen tud fejlődni. Pányvázzuk a fát a karókhoz szélesebb kötözőanyaggal, amit rendszeresen ellenőrizzük. Ha - a fa növekedéséből adódan - a pányva rászorulna a törzsre, lazítsunk rajta vagy vágjuk le. 

Öntözés

Ne feledkezzünk meg a gondozásról sem: ültetés után a facsemete rendszeres öntözést kíván legalább az első két évben, főként a hosszú forró nyarak alkalmával! Ha a frissen ültetett csemete földtányérját mulccsal vagy kaviccsal takarjuk, akkor a talaj tovább tudja tartani a nedvességet, s nem szárad ki túl hamar, így ritkább öntözést igényel. 

Tájolás

Ha lakó vagy középület közelébe ültetünk fát, érdemes a tájolást is figyelembe venni. A déli oldalra lombhullató fajtákat ajánlatos telepíteni, mert ezek nyáron – lombtömegükkel – természetes árnyékolóként megóvják a házat az erős napsugárzás hőhatásától; míg lombhullás után, ősztől tavaszig kopasz ágaik áteresztik a napsugarakat, „rásegítve” ezzel az épület fűtésére. Az északi oldalra ezzel szemben célszerű örökzöldet - pl. fenyő - ültetni, ami koronájával egész évben óvja a falakat a széltől és a hűvöstől.

Közterületi ültetés

Ha utcán, közterületen szeretnénk fát ültetni, előzetesen járjunk utána, hogy a helyi önkormányzatnak van-e ide vonatkozó rendelete. Egyes önkormányzatok meghatározhatják az ültethető fafajokat vagy engedélyhez köthetik a közterületi fatelepítést. 

Remélhetőleg egyre több városban és településen, egyre több helyszínen lesznek árnyas fasorok, ligetes területek; de ehhez mi magunk is hozzájárulhatunk egy-egy fa elültetésével és rendszeres gondozásával.

 ©Zöldbolt.hu

Kapcsolódó cikkek és termékek: