Febr
12
2010
00:00
Febr
12
2010
00:00
Energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthont szeretnék!
Manapság a csapból is a fenntarthatóbb, egészségesebb életmódra való ösztönzés folyik, ami nem csoda, hiszen a magas energiaárak, a klímaváltozást jelzõ egyre tomboló természeti erõk, a mind gyakrabban jelentkezõ betegségek (rák, allergia, stb.) mindenkit valamiféle megoldás keresésére ösztökélnek.
Természetesen az élet minden területén változásra, szemléletmód váltásra van szükség. A kiút mégis azért keresendõ leginkább az építészetben, mert világszerte az épületek felelõsek az ivóvíz felhasználás 17%-áért, a fa felhasználás 25%-áért, a CO₂ kibocsátás 33%-áért, az energia felhasználás 30-40%-áért, valamint az össz nyersanyag felhasználás 40-50%-áért. A számos, e témában megjelenõ cikkek között azonban ritka az, amelyik pontosan, a probléma lényegét felismerve, megértve vezeti az érdeklõdõt a megoldás felé.
Minden újabb épület a természet egy részét szorítja ki. Az építésnél az építõanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Így tehát egy ház tervezésénél és megépítésénél az esztétika, a funkció, a gazdaságosság mellett a környezetbarát anyagok használatára és az energiatakarékosságra is gondot kell fordítani.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
Nagyon fontos tisztázni azt, hogy az energiatakarékos ház nem minden esetben jelent egészséges, környezetbarát épületet. Gondoljunk csak egy vastag, mûanyag hõszigeteléssel burkolt, vasbeton falazatú, mûanyag nyílászárókat alkalmazó épületre. Bizonyára kedvezõ értékeket fogunk kapni az épület energiafogyasztását tekintve, ennek ellenére az épület anyagainak környezetterhelése (elõállítása, helyszínre szállítása, beépítése, elbontása, megsemmisítése) igen jelentõs terhet ró a környezetre, nem beszélve arról, hogy a vasbeton, a mûanyag hõszigetelés élettani hatása is kedvezõtlen. (A habosított mûanyagok az elõállítás után folyamatosan mérgezõ sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elõvigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekbõl allergén izocianát szabadul föl. A mûanyagból készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges tûznél rendkívül mérgezõ füst keletkezik.). Tehát ezek az épületek, mint például a ma annyira divatossá váló vasbetonból és mûanyag hõszigetelésbõl felépülõ passzívház rendszerek energiatakarékosak ugyan, de semmi esetre sem egészség- és környezetbarátok. Szintén megtévesztõek azok a beruházások, amelyeket zöldként próbálnak eladni, bár egy avatottabb szem észreveszi, hogy a tervezõjük figyelmen kívül hagyta az öko építészet legalapvetõbb szabályait. Egy épület nem lesz öko csupán attól, ha növényeket rakunk a homlokzatára vagy a tetejére, illetve ha fával álcázzuk az acélszerkezetet, vagy az építkezés végén felcsapunk a tetõre pár napelemet.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
A fenntartható építészet ennél jóval összetettebb és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni már a tervezés elsõ lépésénél is. Így nem mindegy a telek fekvése, és a helyi építési szabályzat kötöttségeivel is jó idejében tisztába kerülni, mert elõfordulhat, hogy nem tudunk a déli oldalon ablakot nyitni, vagy nem lesz alkalmas tetõfelületünk a kollektorok optimális elhelyezésére. Gondot kell fordítani az épület helyes tájolására, a klímazónás alaprajzi tervezésre, a kompakt tömegformálására. A tetõ és a falazat sokféle ki- és beugró szárny nélküli, zártabb formája kisebb hûtési felületet jelent. Szintén már a tervezésnél oda kell figyelni a betervezett anyagok széndioxidban kifejezett „árára” (embodied energy), ami a kitermelés-elõállítás technológiáján és azon múlik, hogy milyen messzire kellett szállítani az építõanyagot a kitermelés, elõállítás helyétõl. Célszerû tehát a természetes, minél kevesebb energiával elõállítható, tartós, közelben fellelhetõ anyagok mellett dönteni. Ügyelni kell a festékekre, és a fakezelõ szerekre is. Olyan terméket kell választani, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról kiderítették, hogy toxikus, mérgezõ kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhetõ, de tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli.
Az anyagok megválasztásánál figyelni kell arra is, hogy azok „lélegzõ”, porózus, pára- és nedvességgazdálkodó anyagok legyenek. Az épület szerkezeteinek tervezésénél ügyelni kell a megfelelõ hõtároló-hõcsillapító tömeg kialakítására, a hõszigetelés optimális vastagságára, a hõhidak kerülésére. Kedvezõ a zöldtetõk és zöldhomlokzatok alkalmazása számos elõnyük miatt, de különösen a nyári hõvédelem szempontjából. A természetes megvilágítás biztosítására nem csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is szükséges ügyelni.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
Fontos része a fenntartható épületnek a természetes épületgépészet. A passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálásán (pl. télikert) kívül az alternatív energiaforrások felhasználását kell preferálni. A legáltalánosabb kérdés a fûtési mód megválasztása szokott lenni. Egyre inkább divatossá kezd válni a hõszivattyú alkalmazása, azonban jelentõs elektromos áram igénye miatt inkább a hagyományosabb és egyszerûbb rendszerû fatüzelést (pellet, faapríték, hasábfa tüzelésû kazán, faelgázosító kazán, cserépkályha) szoktam ajánlani, ami egyben bizonyos függetlenséget is biztosít a szolgáltatóktól. Használati melegvíz elõállítására a legjobb sík kollektorok alkalmazása, elektromos áram igényünket pedig tapasztalatom szerint napelemmel tudjuk a leghatékonyabban biztosítani. Fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a megújuló energiák alkalmazása akkor lesz csak igazán hatékony, ha energiaszükségleteinket a korábban felsorolt módokkal már a minimálisra csökkentettük. A megfelelõ szellõzésre, klimatizálásra is vannak természetes megoldások, amelyeket építészeti eszközökkel (napkémény, „fekete-padlás”, stb.) a tervezés során könnyen biztosíthatunk.
Az energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthon kialakítása a témában jártas építésztervezõ segítségével nem igényel több energiát és idõt, mint egy hagyományos ház megtervezése, és megépítése. Ráadásul a Klímabarát Otthon Program részeként (www.energiatudatoshaz.hu) a zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésû energiatakarékos lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most vissza nem térítendõ állami támogatással megvalósítható.
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió
www.energiatudatoshaz.hu
Minden újabb épület a természet egy részét szorítja ki. Az építésnél az építõanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Így tehát egy ház tervezésénél és megépítésénél az esztétika, a funkció, a gazdaságosság mellett a környezetbarát anyagok használatára és az energiatakarékosságra is gondot kell fordítani.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
Nagyon fontos tisztázni azt, hogy az energiatakarékos ház nem minden esetben jelent egészséges, környezetbarát épületet. Gondoljunk csak egy vastag, mûanyag hõszigeteléssel burkolt, vasbeton falazatú, mûanyag nyílászárókat alkalmazó épületre. Bizonyára kedvezõ értékeket fogunk kapni az épület energiafogyasztását tekintve, ennek ellenére az épület anyagainak környezetterhelése (elõállítása, helyszínre szállítása, beépítése, elbontása, megsemmisítése) igen jelentõs terhet ró a környezetre, nem beszélve arról, hogy a vasbeton, a mûanyag hõszigetelés élettani hatása is kedvezõtlen. (A habosított mûanyagok az elõállítás után folyamatosan mérgezõ sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elõvigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekbõl allergén izocianát szabadul föl. A mûanyagból készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges tûznél rendkívül mérgezõ füst keletkezik.). Tehát ezek az épületek, mint például a ma annyira divatossá váló vasbetonból és mûanyag hõszigetelésbõl felépülõ passzívház rendszerek energiatakarékosak ugyan, de semmi esetre sem egészség- és környezetbarátok. Szintén megtévesztõek azok a beruházások, amelyeket zöldként próbálnak eladni, bár egy avatottabb szem észreveszi, hogy a tervezõjük figyelmen kívül hagyta az öko építészet legalapvetõbb szabályait. Egy épület nem lesz öko csupán attól, ha növényeket rakunk a homlokzatára vagy a tetejére, illetve ha fával álcázzuk az acélszerkezetet, vagy az építkezés végén felcsapunk a tetõre pár napelemet.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
A fenntartható építészet ennél jóval összetettebb és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni már a tervezés elsõ lépésénél is. Így nem mindegy a telek fekvése, és a helyi építési szabályzat kötöttségeivel is jó idejében tisztába kerülni, mert elõfordulhat, hogy nem tudunk a déli oldalon ablakot nyitni, vagy nem lesz alkalmas tetõfelületünk a kollektorok optimális elhelyezésére. Gondot kell fordítani az épület helyes tájolására, a klímazónás alaprajzi tervezésre, a kompakt tömegformálására. A tetõ és a falazat sokféle ki- és beugró szárny nélküli, zártabb formája kisebb hûtési felületet jelent. Szintén már a tervezésnél oda kell figyelni a betervezett anyagok széndioxidban kifejezett „árára” (embodied energy), ami a kitermelés-elõállítás technológiáján és azon múlik, hogy milyen messzire kellett szállítani az építõanyagot a kitermelés, elõállítás helyétõl. Célszerû tehát a természetes, minél kevesebb energiával elõállítható, tartós, közelben fellelhetõ anyagok mellett dönteni. Ügyelni kell a festékekre, és a fakezelõ szerekre is. Olyan terméket kell választani, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról kiderítették, hogy toxikus, mérgezõ kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhetõ, de tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli.
Az anyagok megválasztásánál figyelni kell arra is, hogy azok „lélegzõ”, porózus, pára- és nedvességgazdálkodó anyagok legyenek. Az épület szerkezeteinek tervezésénél ügyelni kell a megfelelõ hõtároló-hõcsillapító tömeg kialakítására, a hõszigetelés optimális vastagságára, a hõhidak kerülésére. Kedvezõ a zöldtetõk és zöldhomlokzatok alkalmazása számos elõnyük miatt, de különösen a nyári hõvédelem szempontjából. A természetes megvilágítás biztosítására nem csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is szükséges ügyelni.
Fotó: Kazinczy Gyöngyvér
www.energiatudatoshaz.hu
Fontos része a fenntartható épületnek a természetes épületgépészet. A passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálásán (pl. télikert) kívül az alternatív energiaforrások felhasználását kell preferálni. A legáltalánosabb kérdés a fûtési mód megválasztása szokott lenni. Egyre inkább divatossá kezd válni a hõszivattyú alkalmazása, azonban jelentõs elektromos áram igénye miatt inkább a hagyományosabb és egyszerûbb rendszerû fatüzelést (pellet, faapríték, hasábfa tüzelésû kazán, faelgázosító kazán, cserépkályha) szoktam ajánlani, ami egyben bizonyos függetlenséget is biztosít a szolgáltatóktól. Használati melegvíz elõállítására a legjobb sík kollektorok alkalmazása, elektromos áram igényünket pedig tapasztalatom szerint napelemmel tudjuk a leghatékonyabban biztosítani. Fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a megújuló energiák alkalmazása akkor lesz csak igazán hatékony, ha energiaszükségleteinket a korábban felsorolt módokkal már a minimálisra csökkentettük. A megfelelõ szellõzésre, klimatizálásra is vannak természetes megoldások, amelyeket építészeti eszközökkel (napkémény, „fekete-padlás”, stb.) a tervezés során könnyen biztosíthatunk.
Az energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthon kialakítása a témában jártas építésztervezõ segítségével nem igényel több energiát és idõt, mint egy hagyományos ház megtervezése, és megépítése. Ráadásul a Klímabarát Otthon Program részeként (www.energiatudatoshaz.hu) a zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésû energiatakarékos lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most vissza nem térítendõ állami támogatással megvalósítható.
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió
www.energiatudatoshaz.hu