Febr
12
2010
00:00
Febr
12
2010
00:00
Energiahatékony lakás kialakítása
Folytatható-e fenntartható, energiatakarékos életmód a városokban? Milyen lehetõségeink vannak, hogy környezetbarát módon csökkentsük a lakások energiafelhasználását? A családi házakkal szemben bizonyos szempontból nehezebb dolgunk van, amikor egy többlakásos társasházban lévõ lakástulajdonosként energiahatékonyságra irányuló felújításra határozzuk el magunkat. Ezt a lépést azonban nem csak pénztárcánk, hanem egészségünk és a környezet védelmének érdekében is meg kell tennünk!
Bár a cikk elsõsorban lakásokra fókuszál, a tanácsok, javaslatok nagy része családi házakban is alkalmazható!
Energiaszükségletek csökkentése
A lakások energiaköltségének legjelentõsebb tételét a fûtés képviseli, ezért a fûtés hatékonyságának növelésével és a hõveszteség csökkentésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani.
FÛTÉSI ENERGIA
A megfelelõ hõmérséklet betartása
„Egy pulcsi fel, 2 °C le”. A helyiség hõmérsékletek csökkentése jelentõs energia-megtakarítási potenciált jelent. Az ajánlott hõmérséklet betartásával, a komfortérzet csökkenése nélkül - egyes esetekben növelésével - érhetõ el energia megtakarítás. Minden 1 oC hõmérséklet-csökkentés révén 5% energia megtakarítást érhetõ el! Az energiatakarékosság lényeges eleme lehet a programozható helyiség termosztát. Ennek segítségével az épület fûtöttségét napszakok szerint változtathatjuk. Ma már léteznek olyan termosztátok, amelyeket felhívhatunk mobilunkról, tájékoztathatjuk hazaérkezésünk idõpontjáról, a kívánt hõmérsékletrõl, és mire hazaérünk, a termosztát biztosítja a lakásban a bediktált hõmérséklet. Így távollétünk alatt nem fûtöttük feleslegesen a lakást.
Ugyanígy érdemes este, lefekvéskor alacsonyabb hõmérsékletet beállítani (hûvösebb lakásban jobban is lehet aludni), majd beprogramozzuk, hogy reggel hétkor, mire felkelünk hány fokot szeretnénk ismét. Így éjszaka is elérhetünk néhány % energia-megtakarítást, de komfortérzetünk sem csökken. A ritkán használt helyiségeknek nem kell teljesen felfûtve lenniük. Viszont a nagyon hideg téli napokon ne állítsuk le teljesen a fûtést, mert akkor a szomszédos helyiségek sokkal több energiát igényelnek, és a lehûlt helyiségek újra felfûtése sem gazdaságos.
Fûtési rendszer Lakásokban, az egyes kazántípusok közül a legtöbb esetben a gázkazán az egyetlen szóba jöhetõ megoldás. A gázkazánok közül mindenképpen a kondenzációs gázkazán ajánlott, amelynek a legjobb a hatásfoka, hiszen a kéményen át távozó füstgáz magas hõmérsékletét is hasznosítja. A kazánok kiválasztásánál lényeges szempont, hogy a kazán csak akkora teljesítményû legyen, amekkorát az épület vagy a lakás hõigénye megkíván. A tüzelõberendezések névleges teljesítményükhöz közeli paraméterek mellett mûködnek a legjobb energetikai hatásfokkal.
A hõleadás módja sem mindegy. Ugyanolyan hõmérséklet mellett melegebbnek érezzük a padló –és falfûtést a radiátoros fûtési rendszernél. A falfûtésnél a falfelület hõmérséklete közel azonos az emberi test hõmérsékletével, így a kellemes hõérzethez a helyiség levegõ hõmérsékletének nem kell magasnak lennie (ellentétben a radiátoros fûtéssel). Ennek köszönhetõen a szoba hõmérséklete 2-3 °C-kal is csökkenthetõ, ami önmagában kb. 15 % energia-megtakarítást eredményez. A sugárzó fûtés használatánál nem indul meg a helyiségekben a radiátoros fûtés esetén jól ismert légmozgás, csökken a porterhelés, ezáltal az allergikus terhelés is!
Radiátoros fûtésnél ügyelni kell arra, hogy a fûtõtestet ne takarja függöny, ami mögött a meleg az ablak felé áramlik. A redõnyök és a függönyök ugyanakkor hasznosak a hideg levegõ és a huzat távoltartásában, csak ügyeljünk, hogy a függöny a radiátor mögé kerüljön, így csökkeni fog a helyiség fûtéséhez szükséges hõ mennyisége, mert az ablak felületén keresztül kevesebb hõ távozik.
Hõszigetelés
A legjobb eredményt a fûtési energia megtakarítása terén, az egész ház (illetve lakás) megfelelõ hõszigetelésével érhetjük el.
A leghatékonyabb megoldás a teljes ház hõszigetelése, ehhez a lakóközösség összefogására van szükség! A ma használatos 5-8 cm-es hõszigetelési vastagságok azonban nem elégítik ki még a minimális követelményeket sem. Egy fenntartható, energiahatékony ház homlokzati hõszigetelése 12-15 cm-nél kezdõdik!
Díszesebb, tagozatokkal ellátott épületek esetében a külsõ, utólagos hõszigetelés nem járható út. Illetve gyakran elõfordul, hogy a lakóközösség nem meggyõzhetõ a hõszigetelés szükségességérõl, és így a lakás hõszigetelését önállóan kell megoldani. A homlokzaton kívülrõl ez szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen emeleti lakás esetében beállványozni a házat, és elkészíteni a hõszigetelést nem lenne gazdaságos és racionális megoldás.
A homlokzati hõszigetelés a belsõ oldalon nem kimondottan ajánlott, de egy lehetséges megoldást jelenthet. Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hogy hány cm-t tudunk „elvesztegetni” a hõszigetelés számára. Az ajánlott vastagság 10-12 cm. Nagyon fontos a szigetelés lakás felöli oldalán párazáró fólia elhelyezése. Ennek hiányában a lakásból a falakon át távozó pára a hõszigetelésben éri el az ún. harmatpontot, amikor kicsapódik, és átnedvesíti a hõszigetelést. A párazáró fólia nem engedi, hogy a pára a szerkezetbe jusson. Belsõ hõszigetelésnél a kalcium-szilikát anyagú hõszigetelõ tábla ajánlható. Az 1900-as évek táján a homlokzati falak jellemzõen 55 cm vastagságúak voltak, míg a tûzfalak csupán 40 cm körüliek. A városi lakóépületek légudvarai általában 15 cm vastag falazattal készültek. Ezért jelentõs fûtési energia-megtakarítás a tûzfalak és légudvarok utólagos hõszigetelésével érhetõ el.
Beépítetlen tetõtér alatt fekvõ lakás esetében érdemes 15-20 cm vastagságú kõzetgyapot szigetelés lefektetni a lakás felett, hacsak nem közösségileg oldja meg a ház a teljes hõszigetelést. Lapos tetõ esetében sokkal nehezebb a kivitelezés, ahol a vízszigetelésre is gondolni kell. Ilyen esetben nem érdemes egyénileg nekifogni a szigetelésnek, hacsak nem belülrõl (amennyiben a belmagasság engedi), mint a homlokzati falak esetében, szintén ügyelve a pára kérdésre!
Nyílászárók
Nyílászáró cseréjénél érdemesebb fa nyílászárót választani, amely könnyen karbantartható, felújítható ellentétben a mûanyag és alumínium nyílászárókkal. Törekedjünk arra, hogy az új nyílászáró „u” értéke ne haladja meg az 1,1 W/m²K értéket. (Ne az üveg u értékét, hanem a teljes nyílászáróra vonatkozó u értéket kérdezzük!).
Sok esetben penészesedés szokott jelentkezni, amikor a lakást nem hõszigetelik, viszont új, tökéletesen záró nyílászárókat helyeznek el. Az új nyílászárók teljes mértékben akadályozzák a pára távozását a lakásból, miközben a hõszigetelés hiányában a falak belsõ felülete hideg marad. A megnövekedett páratartalom a hideg falakon lecsapódik, a nedves felület pedig a penészgombák megjelenésének kedvez. Mit lehet tenni?
A legjobb megoldás a nyílászáró cserével egy idõben szigetelni a házat. Ha erre nincsen lehetõség, akkor gyakrabban kell szellõztetni, de ezzel az új nyílászárókkal megspórolt energiát (vagy akár a többszörösét) kiszellõztetjük a szabadba. Szellõztetõ rendszer kiépítése drága, és lakásoknál felesleges beruházás lenne. Megoldás jelent rés-szellõzõ beépítése a nyílászárókba. A résszellõzõ rendszerek légbevezetõ és légelvezetõ elemei a belsõ páratartalom folyamatos érzékelésével, zsaluk nyitásával és zárásával a lakás minden helyiségében, illetve teljes területén, automatikusan és külsõ segédenergia nélkül szabályozzák a beáramló friss levegõ, valamint az elvezetésre kerülõ szennyezett levegõ mennyiségét, biztosítva ezzel a belsõ légtérben a mindenkori optimális légcserét és a páratartalmat, így elkerülhetõ a penészesedés.
Amennyiben az új, légtömör nyílászárók mögötti helyiségben nyílt égésterû (hagyományos) gázkészülék van, úgy az ablakok tömítése tilos és életveszélyes, mert ezek a készülékek a helyiség oxigénjét fogyasztják, és szükség van a filtráció révén bizonyos levegõ utánpótlására. Gépi szellõztetés híján a régi épületekben a teljes légzárás több kárt okozhat, mint a vélt hõveszteség.
Bizonyos esetekben a nyílászárók cseréje helyett, érdemesebb a régiek felújításában gondolkodni. A hagyományos, történelmi nyílászárók cseréjével egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, és temérdek szemét keletkezik, másrészt a fenntarthatóság szempontjából alapvetõ fontosságú lenne, hogy minden meglévõ erõforrást maximálisan hasznosítsunk.
Régi nyílászárók esetében a réseken át távozó levegõvel járó hõveszteségnek nagyobb jelentõsége van, mint a rossz „u” értékû üvegezésbõl származó veszteségnek. Ezért fontos, hogy a régi ablakok esetében tömítsük az ütközéseket a nagy filtráció elkerülése érdekében. Az ablakok tömítésekor figyelembe kell venni, hogy mindig a belsõ tér felé kell jobban légzárónak lennie az ablakszerkezetnek, ugyanis a külsõ ablaküvegen az alacsony felületi hõmérséklet miatt nagyobb a páralecsapódás veszélye. A belsõ ablakszárnyat kell az ütközéseknél tömíteni, hogy a belsõ fûtött tér meleg párás levegõje ne jusson a két ablak közé, ahol a benne lévõ nedvesség lecsapódhat a külsõ hideg üvegen. A külsõ ütközést nem kell, sõt nem szabad filtráció ellen tömíteni.
A régi nyílászárók felületének kezelésénél a természetes lenolaj alapú festékek felhasználása a legkedvezõbb. Régebben is kétszeri forró lenolajos bekenéssel védték az ablakokat. A mûanyag alapú festékek azért peregnek le, mert másképpen mozognak, mint a fa. Az ablakokon való alkalmazásuk ellenjavallt. A régi ablakok esetében a lenolaj és az alsó eredeti (általában ólomtartalmú) festékréteg legtöbbször még tökéletesen tapad a fára. Ezt a réteget nem érdemes leszedni, csak a megöregedett késõbbi fedõfestékeket. Ha a fa teljesen csupasz, akkor a „kiégett”, kiszáradt, de ép fafelületeket lenolajjal célszerû alapozni, majd megfelelõ várakozás után lenolaj bázisú festékkel kezelni. Újraüvegezés esetén a kittet 1 hét száradási idõ után, de 1 hónap eltelte elõtt kell lefesteni, hogy ne repedezzen meg.
A hõszigetelõ üvegtermékek fejlõdésével lehetõvé vált, hogy a hõszigetelõ üvegezésre cseréljük ki a meglévõ ablakok szárnyában lévõ szimpla üveget. A nyílószárny üveghornyának mérete átlag 10–15 mm – ebbe be tud feküdni a legvékonyabb hõszigetelõ üveg.
Használati melegvíz
Víztakarékosságra és használati melegvíz igényünk csökkentésére érdemes víztakarékos betétet szerelnünk a csapokba, zuhanyfejekbe. Használatukkal 50%-kal csökkenhetõ a vízfogyasztás.
Lehetõleg minél közelebb legyen a vízfelhasználás helye a kazánhoz, így rövidebb vízcsõvel kevesebb hõ vész el. A meleg vizes csöveket le kell szigetelni, hogy csökkentsük a hõveszteséget.
Miután elsõ lépésben csökkentettük melegvíz igényünket, érdemes megfontolni napkollektoros rendszer kiépítésének lehetõségét, amit egyáltalán nem kell kizárni lakások esetében sem. A témában jártas szakember (www.energiatudatoshaz.hu) egy rövid helyszíni szemle alapján meg tudja mondani, hogy van-e lehetõség kollektorok alkalmazására.
ELEKTROMOS ENERGIA
Világítás
Az elektromos energia esetében is, elsõ lépésben a felhasználás csökkentésére kell koncentrálni. Világítás esetében amennyire tudjuk, használjuk ki természetes fényt. A második legegyszerûbb tanács: „Kapcsold le, ha nem használod!” Mindemellett használjuk energiatakarékos égõket! A kompakt fénycsövek 75-80%-kal csökkentik a fogyasztást, és az élettartamuk is hosszabb (8-10-szeres).
Elektromos berendezések
Figyeljünk oda, milyen besorolású berendezést vásárolunk, lehetõség szerint csak A+-os terméket válasszunk! A gépek „stand by” üzemmódját ne használjuk, kapcsoljuk ki õket éjszakára, ugyanis a kijelzõk fényei is készenléti áramot fogyasztanak, ezzel nagyon sok energiát megtakaríthatunk.
Ha televízió vásárlása mellett döntünk, inkább LCD TV-t vegyünk, mint plazma TV-t, az elõbbi kevesebbet fogyaszt.
Az elhasznált berendezéseket kezeljük veszélyes hulladékként, gondoskodjunk ártalmatlanításukról vagy újrahasznosításukról. A kereskedõk ezeket kötelesek visszavenni.
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A KONYHÁBAN
Elsõ körben érdemes alaposabban átvizsgálni edényeinket, fedõinket, hiszen ezek anyaga, minõsége, formája is befolyásolja, hogy mennyi energiát használunk fel. Az ebéd készítésekor tanácsos jó hõvezetésû anyagokból (öntöttvas, acél, zománcozott vas) készült edényekben fõzni.
Az sem praktikus, ha az edény mérete nem illeszkedik a gázrózsa méretéhez. Ilyenkor ugyanis a fazék vagy lábos oldalán túlnyúló lángok sokkal több energiát használnak el, fölöslegesen. Ugyanilyen fontos a megfelelõ méretû fedõ is, amit ha egyáltalán nem teszünk az edény tetejére, akkor átlagosan háromszor tovább kell a tûzhely mellett várni arra, hogy elkészüljön az étel. Még kevesebb gáz vész kárba, ha a forrás után kis lángon fõzünk tovább, mivel ugyanannyi idõ alatt kevesebb energiát fogyasztunk. Ha van otthon kuktánk, használjuk minél gyakrabban! Ha a gyakran mellõzött edényben fõzünk, az energiafelhasználás akár 40 százaléka, míg az idõráfordítás 70 százaléka is megtakarítható.
Az elkoszolódott gázégõk, fûtõfelületek 10 százalékkal is ronthatják a tûzhelyek hatásfokát. Ha sûrûbben takarítjuk a sütõt és a gázrózsákat, és betartjuk a fenti szabályokat, évente 5-6 ezer forinttal kevesebbet fizethetünk a szolgáltatónak.
A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram részeként a zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésû energiatakarékos lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most állami támogatással megvalósítható! További információ: www.energiatudatoshaz.hu
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió
www.energiatudatoshaz.hu
Energiaszükségletek csökkentése
A lakások energiaköltségének legjelentõsebb tételét a fûtés képviseli, ezért a fûtés hatékonyságának növelésével és a hõveszteség csökkentésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani.
FÛTÉSI ENERGIA
A megfelelõ hõmérséklet betartása
„Egy pulcsi fel, 2 °C le”. A helyiség hõmérsékletek csökkentése jelentõs energia-megtakarítási potenciált jelent. Az ajánlott hõmérséklet betartásával, a komfortérzet csökkenése nélkül - egyes esetekben növelésével - érhetõ el energia megtakarítás. Minden 1 oC hõmérséklet-csökkentés révén 5% energia megtakarítást érhetõ el! Az energiatakarékosság lényeges eleme lehet a programozható helyiség termosztát. Ennek segítségével az épület fûtöttségét napszakok szerint változtathatjuk. Ma már léteznek olyan termosztátok, amelyeket felhívhatunk mobilunkról, tájékoztathatjuk hazaérkezésünk idõpontjáról, a kívánt hõmérsékletrõl, és mire hazaérünk, a termosztát biztosítja a lakásban a bediktált hõmérséklet. Így távollétünk alatt nem fûtöttük feleslegesen a lakást.
Ugyanígy érdemes este, lefekvéskor alacsonyabb hõmérsékletet beállítani (hûvösebb lakásban jobban is lehet aludni), majd beprogramozzuk, hogy reggel hétkor, mire felkelünk hány fokot szeretnénk ismét. Így éjszaka is elérhetünk néhány % energia-megtakarítást, de komfortérzetünk sem csökken. A ritkán használt helyiségeknek nem kell teljesen felfûtve lenniük. Viszont a nagyon hideg téli napokon ne állítsuk le teljesen a fûtést, mert akkor a szomszédos helyiségek sokkal több energiát igényelnek, és a lehûlt helyiségek újra felfûtése sem gazdaságos.
Fûtési rendszer Lakásokban, az egyes kazántípusok közül a legtöbb esetben a gázkazán az egyetlen szóba jöhetõ megoldás. A gázkazánok közül mindenképpen a kondenzációs gázkazán ajánlott, amelynek a legjobb a hatásfoka, hiszen a kéményen át távozó füstgáz magas hõmérsékletét is hasznosítja. A kazánok kiválasztásánál lényeges szempont, hogy a kazán csak akkora teljesítményû legyen, amekkorát az épület vagy a lakás hõigénye megkíván. A tüzelõberendezések névleges teljesítményükhöz közeli paraméterek mellett mûködnek a legjobb energetikai hatásfokkal.
A hõleadás módja sem mindegy. Ugyanolyan hõmérséklet mellett melegebbnek érezzük a padló –és falfûtést a radiátoros fûtési rendszernél. A falfûtésnél a falfelület hõmérséklete közel azonos az emberi test hõmérsékletével, így a kellemes hõérzethez a helyiség levegõ hõmérsékletének nem kell magasnak lennie (ellentétben a radiátoros fûtéssel). Ennek köszönhetõen a szoba hõmérséklete 2-3 °C-kal is csökkenthetõ, ami önmagában kb. 15 % energia-megtakarítást eredményez. A sugárzó fûtés használatánál nem indul meg a helyiségekben a radiátoros fûtés esetén jól ismert légmozgás, csökken a porterhelés, ezáltal az allergikus terhelés is!
Radiátoros fûtésnél ügyelni kell arra, hogy a fûtõtestet ne takarja függöny, ami mögött a meleg az ablak felé áramlik. A redõnyök és a függönyök ugyanakkor hasznosak a hideg levegõ és a huzat távoltartásában, csak ügyeljünk, hogy a függöny a radiátor mögé kerüljön, így csökkeni fog a helyiség fûtéséhez szükséges hõ mennyisége, mert az ablak felületén keresztül kevesebb hõ távozik.
Hõszigetelés
A legjobb eredményt a fûtési energia megtakarítása terén, az egész ház (illetve lakás) megfelelõ hõszigetelésével érhetjük el.
A leghatékonyabb megoldás a teljes ház hõszigetelése, ehhez a lakóközösség összefogására van szükség! A ma használatos 5-8 cm-es hõszigetelési vastagságok azonban nem elégítik ki még a minimális követelményeket sem. Egy fenntartható, energiahatékony ház homlokzati hõszigetelése 12-15 cm-nél kezdõdik!
Díszesebb, tagozatokkal ellátott épületek esetében a külsõ, utólagos hõszigetelés nem járható út. Illetve gyakran elõfordul, hogy a lakóközösség nem meggyõzhetõ a hõszigetelés szükségességérõl, és így a lakás hõszigetelését önállóan kell megoldani. A homlokzaton kívülrõl ez szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen emeleti lakás esetében beállványozni a házat, és elkészíteni a hõszigetelést nem lenne gazdaságos és racionális megoldás.
A homlokzati hõszigetelés a belsõ oldalon nem kimondottan ajánlott, de egy lehetséges megoldást jelenthet. Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hogy hány cm-t tudunk „elvesztegetni” a hõszigetelés számára. Az ajánlott vastagság 10-12 cm. Nagyon fontos a szigetelés lakás felöli oldalán párazáró fólia elhelyezése. Ennek hiányában a lakásból a falakon át távozó pára a hõszigetelésben éri el az ún. harmatpontot, amikor kicsapódik, és átnedvesíti a hõszigetelést. A párazáró fólia nem engedi, hogy a pára a szerkezetbe jusson. Belsõ hõszigetelésnél a kalcium-szilikát anyagú hõszigetelõ tábla ajánlható. Az 1900-as évek táján a homlokzati falak jellemzõen 55 cm vastagságúak voltak, míg a tûzfalak csupán 40 cm körüliek. A városi lakóépületek légudvarai általában 15 cm vastag falazattal készültek. Ezért jelentõs fûtési energia-megtakarítás a tûzfalak és légudvarok utólagos hõszigetelésével érhetõ el.
Beépítetlen tetõtér alatt fekvõ lakás esetében érdemes 15-20 cm vastagságú kõzetgyapot szigetelés lefektetni a lakás felett, hacsak nem közösségileg oldja meg a ház a teljes hõszigetelést. Lapos tetõ esetében sokkal nehezebb a kivitelezés, ahol a vízszigetelésre is gondolni kell. Ilyen esetben nem érdemes egyénileg nekifogni a szigetelésnek, hacsak nem belülrõl (amennyiben a belmagasság engedi), mint a homlokzati falak esetében, szintén ügyelve a pára kérdésre!
Nyílászárók
Nyílászáró cseréjénél érdemesebb fa nyílászárót választani, amely könnyen karbantartható, felújítható ellentétben a mûanyag és alumínium nyílászárókkal. Törekedjünk arra, hogy az új nyílászáró „u” értéke ne haladja meg az 1,1 W/m²K értéket. (Ne az üveg u értékét, hanem a teljes nyílászáróra vonatkozó u értéket kérdezzük!).
Sok esetben penészesedés szokott jelentkezni, amikor a lakást nem hõszigetelik, viszont új, tökéletesen záró nyílászárókat helyeznek el. Az új nyílászárók teljes mértékben akadályozzák a pára távozását a lakásból, miközben a hõszigetelés hiányában a falak belsõ felülete hideg marad. A megnövekedett páratartalom a hideg falakon lecsapódik, a nedves felület pedig a penészgombák megjelenésének kedvez. Mit lehet tenni?
A legjobb megoldás a nyílászáró cserével egy idõben szigetelni a házat. Ha erre nincsen lehetõség, akkor gyakrabban kell szellõztetni, de ezzel az új nyílászárókkal megspórolt energiát (vagy akár a többszörösét) kiszellõztetjük a szabadba. Szellõztetõ rendszer kiépítése drága, és lakásoknál felesleges beruházás lenne. Megoldás jelent rés-szellõzõ beépítése a nyílászárókba. A résszellõzõ rendszerek légbevezetõ és légelvezetõ elemei a belsõ páratartalom folyamatos érzékelésével, zsaluk nyitásával és zárásával a lakás minden helyiségében, illetve teljes területén, automatikusan és külsõ segédenergia nélkül szabályozzák a beáramló friss levegõ, valamint az elvezetésre kerülõ szennyezett levegõ mennyiségét, biztosítva ezzel a belsõ légtérben a mindenkori optimális légcserét és a páratartalmat, így elkerülhetõ a penészesedés.
Amennyiben az új, légtömör nyílászárók mögötti helyiségben nyílt égésterû (hagyományos) gázkészülék van, úgy az ablakok tömítése tilos és életveszélyes, mert ezek a készülékek a helyiség oxigénjét fogyasztják, és szükség van a filtráció révén bizonyos levegõ utánpótlására. Gépi szellõztetés híján a régi épületekben a teljes légzárás több kárt okozhat, mint a vélt hõveszteség.
Bizonyos esetekben a nyílászárók cseréje helyett, érdemesebb a régiek felújításában gondolkodni. A hagyományos, történelmi nyílászárók cseréjével egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, és temérdek szemét keletkezik, másrészt a fenntarthatóság szempontjából alapvetõ fontosságú lenne, hogy minden meglévõ erõforrást maximálisan hasznosítsunk.
Régi nyílászárók esetében a réseken át távozó levegõvel járó hõveszteségnek nagyobb jelentõsége van, mint a rossz „u” értékû üvegezésbõl származó veszteségnek. Ezért fontos, hogy a régi ablakok esetében tömítsük az ütközéseket a nagy filtráció elkerülése érdekében. Az ablakok tömítésekor figyelembe kell venni, hogy mindig a belsõ tér felé kell jobban légzárónak lennie az ablakszerkezetnek, ugyanis a külsõ ablaküvegen az alacsony felületi hõmérséklet miatt nagyobb a páralecsapódás veszélye. A belsõ ablakszárnyat kell az ütközéseknél tömíteni, hogy a belsõ fûtött tér meleg párás levegõje ne jusson a két ablak közé, ahol a benne lévõ nedvesség lecsapódhat a külsõ hideg üvegen. A külsõ ütközést nem kell, sõt nem szabad filtráció ellen tömíteni.
A régi nyílászárók felületének kezelésénél a természetes lenolaj alapú festékek felhasználása a legkedvezõbb. Régebben is kétszeri forró lenolajos bekenéssel védték az ablakokat. A mûanyag alapú festékek azért peregnek le, mert másképpen mozognak, mint a fa. Az ablakokon való alkalmazásuk ellenjavallt. A régi ablakok esetében a lenolaj és az alsó eredeti (általában ólomtartalmú) festékréteg legtöbbször még tökéletesen tapad a fára. Ezt a réteget nem érdemes leszedni, csak a megöregedett késõbbi fedõfestékeket. Ha a fa teljesen csupasz, akkor a „kiégett”, kiszáradt, de ép fafelületeket lenolajjal célszerû alapozni, majd megfelelõ várakozás után lenolaj bázisú festékkel kezelni. Újraüvegezés esetén a kittet 1 hét száradási idõ után, de 1 hónap eltelte elõtt kell lefesteni, hogy ne repedezzen meg.
A hõszigetelõ üvegtermékek fejlõdésével lehetõvé vált, hogy a hõszigetelõ üvegezésre cseréljük ki a meglévõ ablakok szárnyában lévõ szimpla üveget. A nyílószárny üveghornyának mérete átlag 10–15 mm – ebbe be tud feküdni a legvékonyabb hõszigetelõ üveg.
Használati melegvíz
Víztakarékosságra és használati melegvíz igényünk csökkentésére érdemes víztakarékos betétet szerelnünk a csapokba, zuhanyfejekbe. Használatukkal 50%-kal csökkenhetõ a vízfogyasztás.
Lehetõleg minél közelebb legyen a vízfelhasználás helye a kazánhoz, így rövidebb vízcsõvel kevesebb hõ vész el. A meleg vizes csöveket le kell szigetelni, hogy csökkentsük a hõveszteséget.
Miután elsõ lépésben csökkentettük melegvíz igényünket, érdemes megfontolni napkollektoros rendszer kiépítésének lehetõségét, amit egyáltalán nem kell kizárni lakások esetében sem. A témában jártas szakember (www.energiatudatoshaz.hu) egy rövid helyszíni szemle alapján meg tudja mondani, hogy van-e lehetõség kollektorok alkalmazására.
ELEKTROMOS ENERGIA
Világítás
Az elektromos energia esetében is, elsõ lépésben a felhasználás csökkentésére kell koncentrálni. Világítás esetében amennyire tudjuk, használjuk ki természetes fényt. A második legegyszerûbb tanács: „Kapcsold le, ha nem használod!” Mindemellett használjuk energiatakarékos égõket! A kompakt fénycsövek 75-80%-kal csökkentik a fogyasztást, és az élettartamuk is hosszabb (8-10-szeres).
Elektromos berendezések
Figyeljünk oda, milyen besorolású berendezést vásárolunk, lehetõség szerint csak A+-os terméket válasszunk! A gépek „stand by” üzemmódját ne használjuk, kapcsoljuk ki õket éjszakára, ugyanis a kijelzõk fényei is készenléti áramot fogyasztanak, ezzel nagyon sok energiát megtakaríthatunk.
Ha televízió vásárlása mellett döntünk, inkább LCD TV-t vegyünk, mint plazma TV-t, az elõbbi kevesebbet fogyaszt.
Az elhasznált berendezéseket kezeljük veszélyes hulladékként, gondoskodjunk ártalmatlanításukról vagy újrahasznosításukról. A kereskedõk ezeket kötelesek visszavenni.
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A KONYHÁBAN
Elsõ körben érdemes alaposabban átvizsgálni edényeinket, fedõinket, hiszen ezek anyaga, minõsége, formája is befolyásolja, hogy mennyi energiát használunk fel. Az ebéd készítésekor tanácsos jó hõvezetésû anyagokból (öntöttvas, acél, zománcozott vas) készült edényekben fõzni.
Az sem praktikus, ha az edény mérete nem illeszkedik a gázrózsa méretéhez. Ilyenkor ugyanis a fazék vagy lábos oldalán túlnyúló lángok sokkal több energiát használnak el, fölöslegesen. Ugyanilyen fontos a megfelelõ méretû fedõ is, amit ha egyáltalán nem teszünk az edény tetejére, akkor átlagosan háromszor tovább kell a tûzhely mellett várni arra, hogy elkészüljön az étel. Még kevesebb gáz vész kárba, ha a forrás után kis lángon fõzünk tovább, mivel ugyanannyi idõ alatt kevesebb energiát fogyasztunk. Ha van otthon kuktánk, használjuk minél gyakrabban! Ha a gyakran mellõzött edényben fõzünk, az energiafelhasználás akár 40 százaléka, míg az idõráfordítás 70 százaléka is megtakarítható.
Az elkoszolódott gázégõk, fûtõfelületek 10 százalékkal is ronthatják a tûzhelyek hatásfokát. Ha sûrûbben takarítjuk a sütõt és a gázrózsákat, és betartjuk a fenti szabályokat, évente 5-6 ezer forinttal kevesebbet fizethetünk a szolgáltatónak.
A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram részeként a zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésû energiatakarékos lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most állami támogatással megvalósítható! További információ: www.energiatudatoshaz.hu
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió
www.energiatudatoshaz.hu