Egy egzotikus finomság lesz a mikroműanyag ellenszere?

Először is tisztázzuk ( ha még nem nem tudnátok), mi is az a mikroműanyag, amiről mostanában annyit hallotok…

A mikroműanyag ott van a levegőben, a tányérunkon és a vízben is. A tudományos életben az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat nevezzük mikroműanyagoknak. Fő forrásuk a nem hasznosított, eldobott hulladékok elaprózódásával keletkező szálak, darabok, részecskék, de ide tartoznak az eredetileg is kisméretűre gyártott darabkák, például a csillámpor vagy a kozmetikumokban, tusfürdőkben, fogkrémekben lévő „dörzsi” részecskék, illetve a mosás során a szennyvízbe került műanyagszálak is. Ezek a mikroműanyag darabkák pedig belekerülnek a szervezetbe. Tanulmányok szerint az emberek évente több tízezer részecskét fogyasztanak el akaratlanul is.

A mikroműanyagok különféle vízforrásokba is bejutnak, például az óceánok vizébe, a torkolatvízbe, az édesvízbe és a talajvízbe, vagy akár a szennyvízbe is, valószínűleg azért, mert az emberek lenyelték őket, mielőtt kiválasztódnának.

Egyelőre nem tudjuk, milyen egészségre káros hatással kell számolnunk a mikroműanyagok miatt. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok folyamatosan zajlanak, de az biztos, hogy a gyártás során használt bizonyítottan toxikus anyagok, mint a biszfenol-A (BPA) vagy a ftalátok hormonháztatást zavaró anyagok. Igaz, hogy ezek elsődleges forrása nem a víz, ott vannak az életünk minden területén a légfrissítőktől kezdve a műanyag pohárig. Ezeken felül a mikroműanyagok további kockázata lehet, hogy képesek a felületükön megkötni különböző szennyezőanyagokat, vegyszermaradványokat, kórokozókat, de hogy ezek milyen koncentrációban okozhatnak problémát, az a jövő nagy kérdése.

Ha ennél többet szeretnél megtudni a mikroműanyagokról, akkor nézd meg a Greenpeace szakértőjével készült interjúnkat a témáról.

Ha BPA mentes műanyag kulacsot keresel, nálunk változatos színekben és formákban megtalálhatod. 

Akkor most tényleg igaz, hogy megtalálták a mikroműanyag ellenszerét? 

Nemrégiben Rajani Srinivasan, a texasi Stephenville-i Tarleton Állami Egyetem kutatója új projektbe kezdett. A kutatócsapat görögszéna, kaktusz, aloe vera, okra, tamarind és psyllium kivonatokat tesztelt flokkulálószerként a mikroműanyagok megkötésére. Ezek közül az okra kiválóan szerepelt a kísérletben. Ezen növény élelmiszer-minőségű növényi kivonat kombinációi ugyanis képesek voltak eltávolítani a mikroműanyagokat a szennyvízből. 

De mi az az okra?

Az okra egy ehető növény, egy afrikai zöldség, ami a Nílus felső folyása mentén vadon tenyészik, Észak-Afrikában már évezredek óta termesztik, Amerikába a rabszolgák vitték magukkal, Magyarországon pedig szinte nem is ismerik. Mára a szubtrópusi területek és a mediterrán vidék kedvelt és naponta fogyasztott zöldség- és fűszernövénye. Az okratermés apró (5-8 centis), enyhe ízű, halványzöld színű, ropogós külső héjú toktermés, hasonlít egy éretlen paprikára. Multifunkcionális: főzés közben sűrű, ragadós anyagot bocsát ki, amelyet ételsűrítőként is felhasználnak.

Afrikában terméséből lecsóhoz hasonló egytálétel készül, Amerikában gumbo néven, a bolgároknál givecs fedőnéven levesként fogyasztják. Párolva és sütve salátaként vagy húspótlóként ehetjük, magjából olajat sajtolnak, Bulgáriában pedig a leves mellett kávépótlóként is népszerű.

Hogyan működik az okra? Miként segíthet nekünk a mikroműanyag elleni küzdelemben?

Az okra egy erősen nyálkás növény, hasonlóan az aloéhoz. A tudósok azt mondják, hogy az okra nyálka jól használható a mikroműanyagok vízből való kiszűrésére. Az okrából kivont nyálka olyan vegyületeket tartalmaz, amelyeket „pelyhesítő anyagoknak” neveznek – vagyis összetapadnak, és magukkal viszik a mikroműanyagokat. és nagy csomókat képeznek, amelyek aztán lesüllyednek a víz aljára, és leválaszthatók róla. Ez a pelyhesítési folyamat a flokkuláció.

A tudósok szerint egy ilyen módszer alternatívát kínál a potenciálisan veszélyes vegyszerekkel szennyezett és emberi fogyasztásra szánt vizek szűrésére. Ezzel az eljárással különféle víztípusok, így a szennyvizek is kezelhetők, így a víz többféle célra újra felhasználható, például öntözésre, WC-öblítésre vagy akár ivóvízkészletek pótlására is.

Ezzel a hatóanyaggal új, növényi alapú vízszűrési módszert szeretnének kereskedelmi forgalomba hozni, hogy a mikroműanyagokat ipari méretekben lehessen eltávolítani a vízből, így mindenki tisztább és biztonságosabb vizet ihasson.

Ugye, hogy vannak jó híreink is néha?