Nov
09
2010
00:00
Nov
09
2010
00:00
A papír és ami mögötte van...
Mibõl és hogyan készül a papír? Mi az az újrapapír? Ez utóbbi valóban környezetbarátabb a hagyományos nem újrahasznosított társánál? Hány tonna fa kell egy kilogram fehér papírlap elõállításához? Milyen anyagokat használnak fel még a gyártás során? Hogyan tudunk takarékoskodni a papír felhasználással? Mióta és kik kezdték el a papír gyártását? Érdemes tudnunk a válaszokat, hiszen évente több mint 300 millió tonna papírt használunk fel a világon...
A papír története
Amióta az ember beszélni képes, arra törekedett, hogy az általa megszerzett információkat maradandó formában tudja továbbadni az utókor számára. Az õskorban barlang falára rajzolták gondolataikat, késõbb kemény kõbe vagy puha agyagba vésték. Az egyiptomiak már 5000 évvel ezelõtt exportcélokra termelték a papiruszt, amelyet késõbb az állati bõrbõl készített pergamen váltott fel.
A valódi papírt a kínaiaknak köszönhetjük, akik valószínûleg már idõszámításunk elõtt is készítették eperfából és bambusznádból, és isz. 105-tõl már hivatalos okiratok készítésére is felhasználták. A papírkészítés „receptjét” azonban sokáig hétpecsétes titokként õrizték, így Európába csak a VIII. sz. közepe körül jutott el.
A papír Magyarországon az Anjouk korában jelent meg, azonban egészen a XIV. századig nem volt népszerû, mert úgy gondolták, hogy nem elég tartós. Késõbb azonban, amikor az addig használatos pergamen ára jócskán megemelkedett, a papír egyre elterjedtebbé vált. A papírgyártás - ennek ellenére - meglehetõsen költséges munkafolyamatnak számított. Az áttörést a XIX. században felfedezett gõzhajtású papírmalom hozta, amelyben már fából állították elõ a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Újság hasábjain az alábbi beszámoló olvasható errõl:
"Dublin mellett egy kereskedõ oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papirt készít. A fa egészen rostokká romboltatik és egy gõzkatlanba helyeztetik, a honnan mint sárgás kásanemü folyadék kerül ki. Ebbõl készül a papir.”
Hogyan lesz a fából papír?
Manapság tehát fõleg a növényi rostok szolgálnak a papírgyártáshoz alapanyagul, ezt leggyakrabban puhafából, pl. fenyõbõl nyerik, de feldolgoznak lombhullató fákat, szalmát, bambuszt, rongyot is. A papír legfontosabb alkotója a cellulóz. Emiatt a papírgyártás elsõdleges célja, hogy a növényi rostokban lévõ cellulóz mellõl az egyéb kísérõ anyagokat eltávolítsák. A jelenlegi eljárás során a feldolgozó üzemben a kérgétõl megtisztított fatestet feldarabolják, majd vegyszerek vagy darálógép segítségével fellazítják a cellulóz rostokat. Sûrû papírpép keletkezik, amelyet többször átmosnak, majd – általában klórral – fehérítenek. Ez után a pép egy szitaszalagra kerül, ahol a maradék víz eltávolítása után papírszalaggá áll össze. A szalagot nedves görgõkön és melegített hengereken futtatva szárítják kész papírrá.
Mi ezzel a probléma?
Ma már a világ éves papírfelhasználása kb. 310 000 000 tonna, a papíripar pedig majdnem kétezer fajta vegyi anyagot használ fel. Az egyre növekvõ papírfogyasztás pedig a nyersanyag (fa), az energia és a víz egyre nagyobb mértékû felhasználásával jár. Egy tonna papírt három tonna fa felhasználásával állíthatunk elõ, miközben annyi energiát használunk el, amennyit egy átlagos háztartás egy év alatt.
Jelenleg a világ éves fakitermelésének mintegy 20 %-át használják fel papír elõállításához. A legnagyobb környezeti problémát azonban maga a papírgyártás folyamata okozza.
Tudta, hogy...
● ... egy tonna papír elõállításához több víz szükséges, mint bármilyen más termék elkészítéséhez?
● ...a papíripar a harmadik legnagyobb fosszilis energia felhasználó ágazat?
● ...a fehérítéshez használt klór rendkívül környezetterhelõ?
A gyártók technológiai újításaikkal folyamatosan igyekeznek mérsékelni az általuk okozott környezeti károkat. Tíz év alatt felére csökkent az egy kilogramm papír elõállításához szükséges víz és energiamennyiség. Mivel azonban a papírfelhasználás mértéke az újabb és újabb igények miatt folyamatosan nõ, hiába lett kisebb az egységnyi papír elõállítására esõ környezetterhelés, a szennyezés összességében alig-alig csökkent. Az elmúlt három évtizedben a világ papírfogyasztása megháromszorozódott, és 2010-re az elõrejelzések szerint ismét megduplázódik.
A közigazgatás és az üzleti élet információinak legnagyobb részét még ma is papíron tárolják. A felesleges adminisztráció, a reklámanyagok, szórólapok is tovább növelik ezt a mennyiséget, holott a számítógép és internet korában az információk tárolása és megjelenítése elektronikus úton is megtörténhet.
Tudta, hogy...
● ...egy átlagos irodai alkalmazott naponta hat felesleges oldalt nyomtat, amibõl kilencven százalék körüli az interneten elérhetõ és tárolt tartalmak aránya?
A fentebb említett, hagyományosnak nevezhetõ funkcióján kívül a papír a csomagolóiparban is nagy jelentõségre tett szert. Az összes papírmennyiség 41 százalékát ez az ágazat használja fel, a csomagolási hulladékok révén tovább terhelve környezetünket.
Tudta, hogy...
● ...egy idõs fa egy év alatt közel 200 kg-nyi oxigént termel, többet, mint amennyit egy ember egy év alatt felhasznál?
● ...egy átlagos európai háztartás évente hat fa életét dobja a kukába?
Papír – kicsit másképp...
Az újrapapírt a szelektív papírgyûjtés során elkülönített papírhulladékból állítják elõ. Az elõzetes válogatás után a papírt felaprítják, meleg vízzel feláztatják, és eltávolítják belõle a gémkapcsokat, spirálokat és egyéb idegen anyagokat, azután szitálják, centrifugálják, és a rostokig feláztatva a maradékszennyezõdéseket is picire aprítják. A jobb minõség érdekében adagolnak hozzá némi fehérpapír-hulladékot és töltõanyagot is.
A folyamat a továbbiakban nem különbözik a hagyományos eljárástól.
Tudta, hogy...
● ...az újrapapír elõállításához hatvan százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából készítetthez?
● ...54 kg újság újrahasznosítása megmenti egy fa életét?
„Tessék mondani, újrapapír van?”
Úgy tûnik, a papírt egyelõre nem helyettesíthetik az elektronika vívmányai, de azért nem árt eltûnõdnünk azon, vajon mindennapjaink során miképpen csökkenthetjük a papírfelhasználásunk okozta környezetterhelést.
● Néha a kevesebb több! - Mielõtt a tettek mezejére lépnénk, gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e arra, hogy kinyomtassuk azt a félkész dokumentumot, amelyen éppen dolgozunk, vagy annak az internetes oldalnak a tartalmát, amelyre véletlenül bukkantunk rá.
● Ha fénymásolópapírt, borítékot, füzetet vásárolunk, keressük az újrahasznosított papírból készült változatot! Manapság ezek az áruk egyre több helyen beszerezhetõk, de még szélesebb körû elterjedésükhöz mi magunk is hozzájárulhatunk azzal, hogy közvetlen környezetünkben népszerûsítjük, és a papírboltokban mi is feltesszük a kérdést: „Tessék mondani, újrapapír van?” Az újrapapír termékek nem csak a színükrõl ismerhetõk fel, a tájékozódást különféle környezetbarát termékjelek is segítik.
● Munkahelyünkön az elsõ lépés lehet a féloldalas papírok „újra-használata”, akár nyomtatásra, akár jegyzetpapírként.
● Egy kis odafigyeléssel akár a papírhulladék szelektív gyûjtése is megvalósítható.
● Sok cégnél ma már a vállalati arculat része, és a környezettel való törõdés bizonyítéka az újrahasznosított papír használata pl. a levelezéseknél. Javasoljuk bátran tehát ennek beszerzését!
Ha szûkebb környezetünket már sikerült meggyõznünk, nyithatunk szolgáltatóink, kedvenc újságunk szerkesztõsége vagy éppen a helyi önkormányzat felé is. Ne feledjük: minél többen tesszük fel a kérdést, hogy milyen papírra nyomtatnak, annál hamarabb következik be a változás.
Manhertz Alexandra, Bóbis Ildikó,
Ökoszolgálat Alapítvány
Ajánlott irodalom:
Hulladék Munkaszövetség: Az újragondolt papír (2007)
Kapcsolódó termékek:
Iroda- és iskolaszerek
Háztartási újrapapírok
