Tavaszi palántázás - 3+1 tippünk a bőséges termésért

1. Válassz megbízható, csávázásmentes vetőmagokat!

A csávázás célja a vetőmag és a belőle fejlődő fiatal növény védelme a vetőmaggal terjedő és a talajból fertőző károsítók ellen. Általában vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt, vagy belsejében levő kórokozók elpusztítására. Mi a baj vele? Sajnos a vegyszerrel, főleg a neonikotinoidokkal csávázott vetőmagok veszélyt jelenthetnek a rovarvilág, főleg a különböző méhfajták számára, de a gilisztákra és közvetve a madarakra is veszélyt jelenthetnek. Némelyik csávázószer a növény szöveteibe is felszívódik, így akár az emberi szerevezetbe is bejuthat. ☣️

Mi a Zöldboltnál büszkék vagyunk arra, hogy kínálatunkban csak magyar, csávázásmentes vetőmagokat találsz, amelyekkel egészséges és termékeny kertet alakíthatsz ki.

💚 Házi praktika 1: használj bio csávázási módszert!

Ehhez nincs más dolgod, mint egy erős kamillateát készíteni, majd ha kihűlt, ebbe áztatni a magokat 2-3 órára. Az így beáztatott magok előbb kikelnek és a növényke erősebb lesz. Palántadőlés ellen kihasználhatod a kamilla gomba- és baktériumölő tulajdonságát, így a főzetet higítva a földre is permetezheted. Ezzel a módszerrel organikus módon léphetsz fel a palántadőlés ellen.

💚 Házi praktika 2: készíts otthon vetőmagszalagot!

Az utóbbi évek nagyon praktikus újítása a vetőmagszalag. Ez főleg kezdő kertészeknek nagy segítség, de az igazán profik is szívesen használják. A nagyon pici méretű magokat nehéz egyenletesen elszórni, a kibújás után pedig egyelni kell őket. Erre megoldás a vetőmagszalag, ami tulajdonképpen egy lebomló papírcsík, amibe a magok eleve a megfelelő távolságra vannak beleragasztva. 🥕

Így készítsd:

WC-papírból tekerj le olyan hosszú csíkot, amilyen hosszú lesz a bevetendő sorod. A szalag szélessége kb. 3 cm legyen. Kend be a szalag közepét csirízzel (fél dl lisztet keverj össze 2 evőkanál meleg vízzel) és ebbe szórd bele a magokat a kívánt tőtávolságra. A fehér papíron jobban látszódnak a kis magok, mint a barna földben. A megszáradt csíkot tekerd föl, és száraz, hűvös helyen tárold felhasználásig. 🌱

2. Használd, amid van - kreatív megoldások palántázóedényre

A sikeres termesztéshez nincs szükség drága palántázóedényekre, használhatsz tejfölös/joghurtos poharakat, italos kartonokat, virágládákat, megfelelő tisztítás után. Lebomló változatokból kipróbálhatod a WC-papír gurigát, tojásos dobozt.

Ha van otthon kiürült műanyag tálcád (például amiben gombát veszel a boltban), abból kettőt egymásra fordítva már kész is van a mini üvegház. Ezeket a tálcákat mikrozöldek termesztésére is tudod használni, míg az első terméseket leszüretelheted.

3. Legyél türelmes - nem érdemes túl korán elkezdeni a palántázást!

Fontos, hogy a palántázás időzítését az adott növény igényeihez és a helyi éghajlathoz igazítsd. Túl korai palántázás esetén a fiatal növények károsodhatnak a hideg miatt, míg túl késői palántázás megakadályozhatja, hogy kellően megerősödjenek a szabadföldi kiültetés előtt. Használj vetési naptárat a helyes időzítéshez.

A kiültetéstől számítsd vissza a magok elvetésének időpontját. Átlagban a kiültetés előtt 8 héttel érdemes a palántázást elkezdeni, ez igaz a paradicsom esetében is. A padlizsánnak szüksége lehet 8-10 hétre, a fejes káposztának viszont elég lehet 4-6 hét is. A palánták csak annyi időt töltsenek beltérben, amennyit feltétlenül muszáj, hiszen a kis növénykéknek megfelelő mennyiségű fényre van szükségük. Ha túl korai időszakban kezdünk neki az ültetésnek, a fényszegény tél végi időszak miatt nagyobb eséllyel állunk majd a felnyurgulással szemben.

A balkonodnak, kertednek az adottságai is nagyban befolyásolják, hogy mikor mit ültethetsz ki. Ezt mindenképpen vedd figyelembe a tervezésnél!

EZ a videó segít abban, hogy mit lehet akár már februárban vetni és mivel várj még.

Amíg nem tudsz még palántázni, addig is érdemes tervezgetni. Ehhez nagy segítségedre lehetnek Baji Béla Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvei, illetve Krumpach Erzsébet A bőség kertje első és második része.

+1.: Teremts megfelelő környezetet a palánták növekedéséhez!

✅ Megfelelő összetételű palántaföld

A palántázáshoz használj tápanyagban gazdag és jól szellőző talajt. Ez biztosítja a gyökerek egészséges növekedését.

💚 Házi praktika 3: kolléganőnk DIY receptje palántaföld keverékre:

Ehhez 4 l komposzt, 2 l perlit és 2 l tőzeg vagy kókuszrost szükséges. A kiültetés utáni könnyebb akklimatizáció érdekében a keverékhez adhatsz 20% mennyiségben átrostált kerti talajt.

✅ Elegendő fény

A palánták egészséges növekedéséhez elegendő fényre van szükségük. Amint kibújtak a magok, tedd őket világos helyre. Érdemes forgatni a palántázóedényeket a megfelelő fényeloszlás érdekében.

✅ Óvatos öntözés

A túlöntözés gyakori hiba palántanevelés során, ami gyökérrothadáshoz vezethet. Használj finom permetezőt vagy öntözőkannát, hogy egyenletesen nedvesítsd a talajt, anélkül, hogy eláztatnád. Ügyelj arra, hogy a talaj felszíne közötti öntözések alkalmával hagyj időt a talajnak, hogy kissé megszáradjon, ez segít megelőzni a gyökérrothadást. Az edények alja legyen lyukas, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni.

✅ Hőmérséklet

A különböző palántáknak különböző hőigénye van a növekedés során. Maga a csírázás eleve magasabb hőmérsékletet igényel. Mindig tájékozódj, hogy az általad ültetett magoknak milyen hőmérsékleten érzik jól magukat. A legtöbb növény a 20 fok fölötti hőmérsékletet kedveli, de vannak kifejezetten melegigényes növények (paprika, paradicsom), ezeket érdemes fűtőtest környékén csíráztatnod. Amint kibújtak az első sziklevelek a szobahőmérséklet általában elegendő.

Szeretnél többet tudni az ökotudatos háztartásról? Iratkozz fel hírlevelünkre és kövess minket Facebook-on, Instagram-on és TikTok-on!

Kapcsolódó termékek és cikkek: