Tavaszi palántázás - 3+1 tippünk a bőséges termésért

1. Válassz megbízható, csávázásmentes vetőmagokat!

A csávázás célja a vetőmag és a belőle fejlődő fiatal növény védelme a vetőmaggal terjedő és a talajból fertőző károsítók ellen. Általában vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt, vagy belsejében levő kórokozók elpusztítására. Mi a baj vele? Sajnos a vegyszerrel, főleg a neonikotinoidokkal csávázott vetőmagok veszélyt jelenthetnek a rovarvilág, főleg a különböző méhfajták számára, de a gilisztákra és közvetve a madarakra is veszélyt jelenthetnek. Némelyik csávázószer a növény szöveteibe is felszívódik, így akár az emberi szerevezetbe is bejuthat.

Mi a Zöldboltnál büszkék vagyunk arra, hogy kínálatunkban csak magyar, csávázásmentes vetőmagokat találsz, amelyekkel egészséges és termékeny kertet alakíthatsz ki.

Házi praktika 1: használj bio csávázási módszert!

Ehhez nincs más dolgod, mint egy erős kamillateát készíteni, majd ha kihűlt, ebbe áztatni a magokat 2-3 órára. Az így beáztatott magok előbb kikelnek és a növényke erősebb lesz. Palántadőlés ellen kihasználhatod a kamilla gomba- és baktériumölő tulajdonságát, így a főzetet higítva a földre is permetezheted. Ezzel a módszerrel organikus módon léphetsz fel a palántadőlés ellen.

Házi praktika 2: készíts otthon vetőmagszalagot!

Az utóbbi évek nagyon praktikus újítása a vetőmagszalag. Ez főleg kezdő kertészeknek nagy segítség, de az igazán profik is szívesen használják. A nagyon pici méretű magokat nehéz egyenletesen elszórni, a kibújás után pedig egyelni kell őket. Erre megoldás a vetőmagszalag, ami tulajdonképpen egy lebomló papírcsík, amibe a magok eleve a megfelelő távolságra vannak beleragasztva.

Így készítsd:

WC-papírból tekerj le olyan hosszú csíkot, amilyen hosszú lesz a bevetendő sorod. A szalag szélessége kb. 3 cm legyen. Kend be a szalag közepét csirízzel (fél dl lisztet keverj össze 2 evőkanál meleg vízzel) és ebbe szórd bele a magokat a kívánt tőtávolságra. A fehér papíron jobban látszódnak a kis magok, mint a barna földben. A megszáradt csíkot tekerd föl, és száraz, hűvös helyen tárold felhasználásig.

2. Használd, amid van - kreatív megoldások palántázóedényre

A sikeres termesztéshez nincs szükség drága palántázóedényekre, használhatsz tejfölös/joghurtos poharakat, italos kartonokat, virágládákat, megfelelő tisztítás után. Lebomló változatokból kipróbálhatod a WC-papír gurigát, tojásos dobozt.

Ha van otthon kiürült műanyag tálcád (például amiben gombát veszel a boltban), abból kettőt egymásra fordítva már kész is van a mini üvegház. Ezeket a tálcákat mikrozöldek termesztésére is tudod használni, míg az első terméseket leszüretelheted.

3. Legyél türelmes - nem érdemes túl korán elkezdeni a palántázást!

Fontos, hogy a palántázás időzítését az adott növény igényeihez és a helyi éghajlathoz igazítsd. Túl korai palántázás esetén a fiatal növények károsodhatnak a hideg miatt, míg túl késői palántázás megakadályozhatja, hogy kellően megerősödjenek a szabadföldi kiültetés előtt. Használj vetési naptárat a helyes időzítéshez.

A kiültetéstől számítsd vissza a magok elvetésének időpontját. Átlagban a kiültetés előtt 8 héttel érdemes a palántázást elkezdeni, ez igaz a paradicsom esetében is. A padlizsánnak szüksége lehet 8-10 hétre, a fejes káposztának viszont elég lehet 4-6 hét is. A palánták csak annyi időt töltsenek beltérben, amennyit feltétlenül muszáj, hiszen a kis növénykéknek megfelelő mennyiségű fényre van szükségük. Ha túl korai időszakban kezdünk neki az ültetésnek, a fényszegény tél végi időszak miatt nagyobb eséllyel állunk majd a felnyurgulással szemben.

A balkonodnak, kertednek az adottságai is nagyban befolyásolják, hogy mikor mit ültethetsz ki. Ezt mindenképpen vedd figyelembe a tervezésnél!

EZ a videó segít abban, hogy mit lehet akár már februárban vetni és mivel várj még.

A Maria Thun-féle Vetési naptár abban segít a kertet művelő gazdáknak, hogy az égitestek mozgásával összehangoltan tudják időzíteni kerti teendőiket, ezáltal a növények egészségesebben fejlődjenek és több termést adjanak.

+1.: Teremts megfelelő környezetet a palánták növekedéséhez!

Megfelelő összetételű palántaföld

A palántázáshoz használj tápanyagban gazdag és jól szellőző talajt. Ez biztosítja a gyökerek egészséges növekedését.

Házi praktika 3: kolléganőnk DIY receptje palántaföld keverékre:

Ehhez 4 l komposzt, 2 l perlit és 2 l tőzeg vagy kókuszrost szükséges. A kiültetés utáni könnyebb akklimatizáció érdekében a keverékhez adhatsz 20% mennyiségben átrostált kerti talajt.

Elegendő fény

A palánták egészséges növekedéséhez elegendő fényre van szükségük. Amint kibújtak a magok, tedd őket világos helyre. Érdemes forgatni a palántázóedényeket a megfelelő fényeloszlás érdekében.

Óvatos öntözés

A túlöntözés gyakori hiba palántanevelés során, ami gyökérrothadáshoz vezethet. Használj finom permetezőt vagy öntözőkannát, hogy egyenletesen nedvesítsd a talajt, anélkül, hogy eláztatnád. Ügyelj arra, hogy a talaj felszíne közötti öntözések alkalmával hagyj időt a talajnak, hogy kissé megszáradjon, ez segít megelőzni a gyökérrothadást. Az edények alja legyen lyukas, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni.

Hőmérséklet

A különböző palántáknak különböző hőigénye van a növekedés során. Maga a csírázás eleve magasabb hőmérsékletet igényel. Mindig tájékozódj, hogy az általad ültetett magoknak milyen hőmérsékleten érzik jól magukat. A legtöbb növény a 20 fok fölötti hőmérsékletet kedveli, de vannak kifejezetten melegigényes növények (paprika, paradicsom), ezeket érdemes fűtőtest környékén csíráztatnod. Amint kibújtak az első sziklevelek a szobahőmérséklet általában elegendő.

Kapcsolódó termékek és cikkek: