Ez a könyv elemzi azokat az ismeretelméleti körülményeket, amelyek az ökológiai válság kialakulásához vezettek, majd azokat a tudományos eredményeket, amelyek betekintést nyújtanak az emberi társadalom és a természeti rendszerek rendszerszintű kapcsolataiba.
Az egyre jobban széttöredező és részterületekre tagolt megismerés kényszerű szintézise nélkül reményünk sincs rá, hogy megelőzzük a bajt. Ez a kulcsa annak, hogy valóban megértsük, felfogjuk, mit is művelünk elvakultságunkban, hogyan fűrészeljük a faágat, melyen ücsörgünk.