Mi is az a permakultúra?
"A permakultúra-kert lényege, hogy zártláncú és önfenntartó rendszerben termelődnek meg a mindennapi élelmiszerek, melyben állatok, növények és mikroorganizmusok élnek és működnek együtt. A hagyományoshoz képest ezekhez a kertekhez csak minimális energiabefektetés szükséges: mivel a természetes élőkörnyezetet utánozza le, az organikus kert gyakorlatilag önmagát tartja fent.
Nincs szükség vegyszeres permetezésre. A kártevők nagy részét természetes ellenségeik pusztítják el - ami szintén hatalmas előny, figyelembe véve, hogy az ipari termelésben egyre erősebb és erősebb növényvédőszereket kénytelenek használni, mert a kártevők sorra immunissá válnak ellenük. Létrehozásától kezdve az organikus permakultúra-kert gyakorlatilag önmagát tartja fent, az embernek csak annyi a dolga, hogy trágyázzon, ültessen, locsoljon és végül learassa a termést."
(forrás: Okos kert lusta kertészeknek: ez a permakultúra - Origo.hu)
A KÖTETEK BEMUTATÁSA
Az I. kötet (változatlan újranyomás) előhangja és tartalomjegyzéke:
Előhang:
Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását, és annak rendje-módja szerint, ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem, metszettem műtrágyáztam a fákat. Termettek is szépen, de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt, a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Ez a vizsgaidőszakban volt, és a körtefák tele voltak körte levélbolhával, ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól.
Pár évvel később, 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. könyve. Amit ebben a könyvben olvastam, hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák, ha nem permetezzük őket gomba, és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak, addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Mégis úgy döntöttem megpróbálom.
Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére, és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly, körtevarasodás, gyümölcsmolyok).
A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam, helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket, teákat alkalmaztam permetező szerként. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem, némelyek viszont megjelentek. Így a levéltetvek, az őszibarackfán, a cseresznyén a Blumeriella. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet.
1986-ban olvastam Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát.
Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt, mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül, de az ajánlott módszerek természetszerűsége, szellemessége, és szépsége annyira megragadott, hogy úgy gondoltam, ha ennek csak a fele is megvalósítható, már érdemes kipróbálni.
Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele, hanem több is.
...
Tartalomjegyzék:
Ajánló - Ki hogyan olvassa ezt a könyvet?
Előhang
Előszó a bővített és átdolgozott második kiadáshoz
I. Mi is az a permakultúra?
II. Mikroklimatikus hatások
III. Permakultúra mit-hogyan?
IV. Permakultúra praktikák
V. Permakultúra és a biokertészet
Az II. kötet (új könyv!) tartalma dióhéjban:
Alcíme: "Az önellátó gazdálkodás kérdései"
I rész: Melyiket válasszam? Kézi szerszámok vásárlása, használata, és karbantartása.
Melyiket válasszam?
Kéziszerszámok vásárlása, előkészítése a használatra, és karbantartása.
II rész: Az elmúlt évek tanulságai a tanyámon.
Ismét az erdőkertről, vagyis nálunk miért megy minden olyan nehezen?
GeoffLawton nyomán: Hogyan teremnek zöldségnövények árnyékban?
Amiben kételkedem, abból, amit a permakultúra szakirodalom állít.
Fejlemények a tavaim körül.
III rész: Szakmai problémák, és megoldások:
Permetszerek - frissítve ’16.
A meggy, és a kajszi moníliás betegségéről.
A kerti öntözés eszközei.
Egy véka mogyoró:Élelemtermő fák, cserjék problémái Magyarországon, és egy lehetséges megoldás.
A szőlő „lelkivilágáról”: Az európai szőlőfajták, a direkttermő szőlők, és a rezisztensek.
A „vadvirágokról”: Környeztünk változatosabbá tétele vadon élő fajokkal.
A nagy farontó lepke kátétele, annak mérséklése, és gyógyítása.
Mit tehetünk a talajok jobb nyomelem ellátottsága érdekében?
Zöldség vetőmag kínálat. - Frissítve 2017. február.
IV. rész: Évek múlva… Bátor vidéki újrakezdők beszámolói a leköltözés utáni tapasztalataikról.
V rész: Mit hoz a jövő? Gondolataim, találgatásaim az Emberiség, és a Természet jövőjét illetően.
VI. rész: Kisebb-nagyobb ötletek
A cserépcsapda.
A csipkebogyó feldolgozása.
A dupla hurok: Különféle tárgyak összeerősítése, javítása dróttal.
A fészekcsésze: Madarak fészkelésének megkönnyítése cserjéken.
A mogyorótörés fortélyai.
A szijács, és a geszt, avagy meddig tart egy akácoszlop?
Bambusz nyelet a fókának! Tönkrement felmosórongy-nyél pótlása bambuszrúddal, és annak termesztése.
Fák megharisnyázása: Egy kegyetlen, de könnyű módszer nemkívánatos fák elpusztítására.
Így kell meztelen csigát fogni!
Struccfészek, és szarkafészek: Fák telepítése magról, végleges helyre száraz homokbuckán.
Útvesztők a tanyán: Hívatlan látogatók tájékozódásának megnehezítése.
VII rész: Gyakori kérdések:
Mekkora terület szükséges egy család önellátásához?
Mit kezdjek a diólevéllel? Beletehetem-e a komposztba?
A mulcsozásról
Mit kezdjünk a fahamuval?
A fenyőtű elsavanyítja-e a talajt? El tudom-e savanyítani a talajt fenyőtűvel?
Miért sárgul a növényem? Mit csináljak, ha meszes a talajom?
Fák, cserjék, évelő lágyszárúak magvainak rétegezése.
Mit, mire oltsak?
Az oltóvesszők tárolása.
Fák védelme vadkár ellen.
Növények „intenzív osztályon”: Rossz időpontban, kevés gyökérrel kiszedett növények gondozása.
